Az Európai Unióban működő vállalkozások döntő többsége (99,8%-a) a kis- és középvállalkozások közé tartozik, melyek közel 80 millió embert foglalkoztatnak Európa-szerte. Ezért az unióban a kis- és középvállalatokat a gazdaság fontos szereplőinek tekintik, a kormányok próbálnak eredményesen hozzájárulni versenyképességük javításához, működésük sikeréhez.

A közösségi kis- és középvállalatokat támogató politika - mely már a Római Szerződésben is megfogalmazódott - az egységes belső piac kialakulásával vált egyre meghatározóbbá, annak felismerésével, hogy a kis- és középvállalkozások versenyhátránnyal rendelkeznek a nagy, nemzetközi vállalatokkal szemben.

Az alapító szerződés másik fontos törekvése az egységes piac megteremtése volt, amely garantálja az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az Európai Unió tagországai között. A határok ellenőrzésének megszűnése nyomán 1993-ra valóban szabad mozgásterület alakult ki: a nemzeti piacok egyetlen, határok nélküli belső piacot alkotnak. Az unió polgárai számára az egységes piac a kereskedelem területén azt jelenti, hogy fogyasztóként a termékek és szolgáltatások szélesebb skáláját élvezhetik. A vállalatok a piac méreteiből (374 millió fogyasztó) és a belső kereskedelem felélénküléséből húznak hasznot: a kereskedelem 60 százaléka az Európai Unió országai között zajlik. A tagországok közötti határellenőrzés megszűnésével rövidülnek a szállítási határidők és csökkennek az árak, s a tagállamok piacai a közösség összes országának vállalatai előtt nyitottak.

Magyarországon a kilencvenes évek elejétől, a gazdasági szerkezetváltással párhuzamosan indult meg a kis- és középvállalkozásokat fejlesztő tevékenység. Az elmúlt évek alatt szerepük és helyzetük sokat változott. Növekvő fontosságukat alátámasztja az a tény, hogy ez az ágazat adja a bruttó hazai termék mintegy 50 százalékát. Kiemelkedő szerepet töltenek be a munkahelyek létrehozásában: az egyéni vállalkozókkal együtt a kis- és középvállalkozások biztosítják Magyarországon az összes munkalehetőség kétharmadát, míg a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások az összes munkahely több mint egyharmadát. S hogy mivel magyarázható a kis- és a középvállalatok foglalkoztatási szerepének növekedése? A szakemberek szerint azzal, hogy a technológiában csökkent a nagyságrendi megtakarítások szerepe, a korszerű eljárások fokozott mértékben váltak hozzáférhetővé és gazdaságossá a kis- és a középvállalatok részére is. Emellett az életszínvonal emelkedése és a fogyasztók fokozódó individualizmusa folytán a piacok jobban tagolódnak, rövidebbek a termékek életciklusai, és a kisvállalatok ehhez jobban tudnak alkalmazkodni. Szerepet játszott mindebben az is, hogy a nagyvállalatok jelentős részben csökkentették kiegészítő tevékenységeiket, rugalmasságuk fokozása céljából kulcsfeladataikra koncentrálnak.

Hazánknak komoly gondot okozott a csatlakozási tárgyalások során az a tény, hogy a Magyarországon több mint 10 milliárd forint értékű befektetést végrehajtó nagyvállalatok korábban adókedvezményeket kaptak az államtól. Ezek a kedvezmények - melyek gyakorlatilag tíz évre mentesítették őket adófizetési kötelezettségük alól - egyértelműen a külföldi működő tőke Magyarországra vonzását célozták, azonban az unió az ilyen jellegű állami támogatásokat elfogadhatatlannak tartja - éppen ezért a versenyfejezet lezárása jócskán el is húzódott.

Egy Lisszabonban elfogadott közösségi stratégia szerint az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válik, amely alkalmas a fenntartható gazdasági növekedés, magasabb foglalkoztatás és nagyobb szociális kohézió megteremtésére. Ezen célok megvalósítása érdekében az közösség javítani szeretné a vállalkozások esélyeit a pénzügyi források eléréséhez. Az uniós stratégia sikerét mutatja az is, hogy a korábbi években az EU 18 millió vállalkozásából mintegy 90 ezer kis- és középvállalkozás volt kedvezményezettje valamilyen közösségi, fejlesztő vagy pénzügyi programnak.

A konkrét feladatokra évente körülbelül 100 millió euró áll rendelkezésre. A vállalkozásfejlesztő és -erősítő programok elsősorban a versenyképesség és a növekedési potenciál emelését, az értékes és hatékony háttérszolgáltatások kiépítését, valamint az üzleti finanszírozási lehetőségek javítását tűzték ki megvalósítandó célként, mivel az utóbbi évek során világossá vált, hogy a pénzügyi piacokon a legnagyobb hátrány a kezdő és a csúcstechnológiai vállalkozásokat éri. Számukra igen nehéz a pótlólagos tőkéhez való hozzájutás, ezért közösségi szinten olyan új akciók indultak be, mint az Euro-Tech Capital és Start-Up elnevezésű programok, vagy az „Üzleti Angyalok Hálózata”, amely a banki finanszírozáson kívül egyéb pénzügyi forrásokhoz biztosít hozzáférést minden vállalkozó kedvű uniós polgár számára.

kb