Január 1-jétől egységesen új munkáltatóhoz kerülnek a Herendi Porcelánmanufaktúra TMK-s dolgozói, amit ők nehezen akarnak tudomásul venni.

Nem mondható, hogy az év utolsó napjait nyugalomban töltötték a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. TMK-s dolgozói. A 18 embernek január elsején munkáltatót kell váltania, miközben a munkahelyük - mármint helyileg - továbbra is Herend marad.

A Naplónak nyilatkozó dolgozók elmondták, a nyár folyamán vetődött fel először a kiszervezésük - outsourcing -, hogy az egész csoportot a tevékenységgel együtt átadják egy másik munkáltatónak. A folyamat november közepétől felgyorsult. Az átalakítás megállíthatatlan, de ők ezt nem akarják elfogadni. Szerintük a munkáltató nem volt elég humánus velük, s a fejük felett átnyúlva döntöttek a sorsukról.

A kiszervezés kapcsán természetesen megkérdeztük vezérigazgatót is. Amikor Polányi Sándor Herendre került, azzal kezdte a munkát, hogy cég minden egyes tevékenységi körét átvilágíttatta. A herendi TMK-ban 1993-ban még 68-an dolgoztak, s teljesen önellátóak voltak. Ekkortól a létszám folyamatosan csökkent. Ma már csak 18-an vannak, s ebben az esetben felmerül a biztonságos munkavégzés kérdése. Ugyanakkor egy ennyire kis létszámú társaságot képtelenség gazdaságosan működtetni, hiszen ha 1,2 embernyi munka van, akkor is kettőt kell alkalmazniuk.

2004. június 21-én készült egy elemzés, mely a kiszervezés gazdaságosságát mutatta. Igaz, ezt megkérdőjelezte július 15-én egy belső ellenőri vizsgálat, de ennek eredményét Polányi Sándor nem fogadta el. Szerinte a piacon bármely feladatot meg lehet olcsóbban kapni, mint amennyiért azt a herendi alkalmazottak végzik.

Ilyen körülmények között négy alternatíva állt rendelkezésükre, ismertette a vezérigazgató. Az egyik szerint minden marad a régiben, amit ő határozottan elvetett. A másik esetben klasszikus kiszervezést hajtanak végre, a dolgozóktól megválnak, őket egy másik munkáltató átveszi, s ezt a helyzetet háromoldalú szerződéssel „pecsételik meg“, melyben mindegyik fél (régi, új munkáltató, valamint a munkavállalók) jogait és kötelességeit rögzítik. Erre a dolgozók nemet mondtak, s kérték, fizessék ki számukra a végkielégítést. Ez 35 millió forintjába került volna a vállalatnak, amit az jelen pillanatban nem engedhet meg magának, tudatta Polányi Sándor.

Harmadik variációként azt is felajánlották a dolgozóknak, hogy csináljanak egy magánvállalkozást, amit Herend segít létrehozni. A TMK-sok vállalják fel az addigi tevékenységet, a cég pedig hosszú távra ellátja őket munkával. Ezt szintén nem vállalták. A vezérigazgató szerint azért, mert tisztában vannak vele, az emberek munkaerő-piaci értéke nagyon eltérő, így egymást nem vállalták be.

A patthelyzet feloldása érdekében - végső megoldásként - munkajogi döntést hozták, amihez nem kellett a dolgozók hozzájárulása. A TMK-s kollektívát teljes egészében átadják egy külső vállalkozásnak, amely jobb feltételekkel veszi át a dolgozókat, mint a háromoldalú megállapodás esetében. A külső cég vállalta a jogfolytonos munkaviszonyt, valamint a dolgozóknak a herendi szintű kollektív szerződését három évig.

Polányi Sándor arról is tájékoztatott, hogy először szeptember 8-án személyesen adott hivatalos tájékoztatást a várható változásokról. Azóta zajlik a folyamat, mindenki mindent megnézhetett, végiggondolhatott, s a fenti variációk közül dönthetett volna, ehelyett csak vártak. Mára pedig eldőlt, a kiszervezés jogilag is sínen van, a TMK-sok január 1-jén a veszprémi Vemév-Szer alkalmazottaiként folytatják tevékenységüket. (napló)