Veszprémben egyre növekszik az egy főre jutó színházak száma, s az utóbbi hónapok tanúsága alapján megállapíthatjuk: egyik szegényebb, mint a másik. De vajon melyik? Kolti Helga, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatónője, Végh Zsolt, a Kabóca Bábszínház művészeti vezetője és Vándorfí László, a Pannon Várszínház ügyvezetője segítségével tekintettünk bele színházaink pénzügyeibe. (Végh Zsolt és Sarkadi Nagy László - a Kabóca két vezetője - az interjú óta már önként lemondott megbízatásáról.)

- Mire fordítják a költségvetésben szereplő összeget?

Kolti Helga: - Elsősorban a színház működtetésére, ami rendkívül összetett feladat. Akár van előadás, akár nincs, a hatalmas épületet fenn kell tartani. Az intézményben jogilag 98 közalkalmazott, valamint 34 évados vállalkozói szerződéssel rendelkező munkatársunk dolgozik. Egyszeri megbízást kapnak a színháztól a rendezők, tervezők, koreográfusok, hangképzők, statiszták és a táncosok. Évadonként ez produkció függvényében negyven-ötven szakember. Főállású alkalmazottaink díjazása évi 236 500 000 forint, a vállalkozóknak kifizetett pénz mintegy 150 millió.
Ezek után következik az előadások kiállításának költsége, vagyis a nyersanyag, a szállítás és azok a kiadások, amelyekből folyamatosan gyarapítani szükséges a működéshez használt eszközöket. A művészetre fordítható kiadásokkal csak a mindezek után fennmaradó összeg terhére számolhatunk, még akkor is, ha elengedhetetlenül többre lenne szükség. Világosan látszik, hogy mindig az előadásra, más szóval a művészetre fordítható keret csorbul.
Az épületre mintegy 80 millió forintot költünk - s ez csupán a rezsi. Tehát felújításra, állagmegóvásra külön források szükségesek, idén ez több mint 27 millió forintot tett ki, de ez évente változó összeg.

Vándorfi László: - A színház fenntartására. Három főállású, nem közalkalmazott munkatársunk van: a művészeti titkár, a jegyirodai kolléganő és jómagam. A jegyértékesítést és a PR-munkát másodállású vállalkozóként látja el további két kolléganő. Művészeti munkatársunk nincs, négy állandó színésszel szerződünk a produkciókra, szerződtetési elsőbbséggel. Két színitanodai és egy művészeti főiskolás hallgató játszik még nálunk. Saját épülettel nem rendelkezünk, a bérleményekben lévő eszközeinket tartjuk karban, s mindig az adott bérleti szerződés határozza meg a karbantartási kötelezettséget. Több mint tízmilliót költöttünk nemrég beruházásra, egyharmadából szakipari munkákat végeztettünk el a Séd-moziban, ezen kívül mobil színpadot, világítás- és hangtechnikát, bútort vásároltunk. PR-célra évi egy-két millió forintot fordítunk.
A daraboknál az élő művészi munkaerő jelenti a költség legnagyobb részét. Anyagilag minden előadást ennek rendelünk alá, s ezt egészíti ki a szükséges díszlet, jelmez költsége.

Végh Zsolt: - A béreken kívül bérleti díjra költünk nagyon sokat: 11,4 milliót forintot. Béreljük a színház épületét és a játszóhelyeinket - ugyanis több helyen is fellépünk a megyében. Ha megnézzük, mi marad a bérleti díjak és az egyéb dologi költségek kifizetése után az előadásokra, nagyon meglepődünk. Az idei öt produkciót 2 millió forintból hoztuk össze! Ez a legkisebb összeg a költségvetésben, holott színházként az előadások színrevitele az elsődleges feladatunk. A reklámot szórólappal oldjuk meg, tévében, újságban nem tudunk hirdetni, amíg alapproblémákkal küszködünk.

- Milyen fejlesztést terveznek és miből?

Kolti Helga: - Amikor átvettem a színház vezetését, mind az épület, mind pedig a technikai berendezések területén hosszú évekre visszamenő elmaradások mutatkoztak. A fenti okok miatt mozgásterünk nagyon szűk, de folyamatosan bepótoltuk, illetve gyarapítottuk azokat, amiben a hiányok mutatkoztak – növelve ezzel a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonának értékét. Belső forrásból nincs lehetőségünk ezen a helyzeten többet változtatni. Három éve adunk be címzett pályázati kérelmet, most már több mint egymilliárd forint értékben. Eddig sikertelenül. Eközben esedékes lenne a színpadtechnikai berendezések, valamint a recsegő nézőtéri széksorok cseréje.

Vándorfi László: - Fejlesztjük mobil színpadunkat és fénytechnikánkat. Egyéb, játszóhelyeinket érintő beruházásokról csak azok további sorsának pontos ismeretében tudunk nyilatkozni. A SÉD Filmszínház bérleti szerződése 2005. június 30-ig szól. Már elvégzett munkákon túl december első felében a végleges fűtés kialakítására kerül sor. A Csermák Antal Zeneiskola színháztermében a világítástechnika fejlesztésére van lehetőségünk.

Végh Zsolt: - Két gépkocsink árának törlesztésére fordítjuk a gyarapodásra szánt pénzt. A törlesztgetés - finoman szólva - lassú fejlesztést jelent. Költeni kellene a kamaratermi színpadra is, és emellett szükség van új fénytechnikára, ami hárommilliós beruházást igényel.

Kilián - Kőváry - -ye-s