Veszprémben egyre növekszik az egy főre jutó színházak száma, s az utóbbi hónapok tanúsága alapján megállapíthatjuk: egyik szegényebb, mint a másik. De vajon melyik? Kolti Helga, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatónője, Végh Zsolt, a Kabóca Bábszínház művészeti vezetője és Vándorfí László, a Pannon Várszínház ügyvezetője segítségével tekintettünk bele színházaink pénzügyeibe. (Végh Zsolt és Sarkadi Nagy László - a Kabóca két vezetője - az interjú óta már önként lemondott megbízatásáról.)

– Miből áll össze és mekkora az intézmény költségvetése?

Kolti Helga: - A teljes költségvetés 2004-ben 546 747 000 forint, ez négy részre bontható. Az első a központi támogatás, azaz a minisztériumi működtetési hozzájárulás, ez az összköltségvetés 39 százalékát teszi ki. A második részt a megye és a város önkormányzati támogatása adja, ez 18 százalék, s ennek függvényében érkezik hozzánk a 11 százaléknyi művészeti támogatás és az ehhez kapcsolódó ÁFA kompenzáció (15 millió forint). A negyedik forrás természetesen a saját bevétel, ez idén várhatóan a költségvetés 26 százaléka lesz.

Vándorfi László: - Május elejére készül el a mérleg, konkrét számadatot 2003-ról mondhatok. Kht.-ként állami támogatást nem kapunk, az évente változó pályázati kiírás alapján tudunk pénzt szerezni - alternatív és szabadtéri színházi támogatásokra és kis részben működési célra. Az önkormányzatokhoz elenyésző összegre pályázhatunk. A táncszínházi projekthez kétmillióval járult hozzá a város, 1,3 millióval a megye. Hatvanmilliós forgalmunk felét pályázati pénz, negyedét - 15 és fél milliót - előadás-értékesítés teszi ki. A maradék 25 százalék szponzoroktól és eszköz-bérbeadásából származik.

Végh Zsolt: - Idei költségeinket 36, 87 százalékban a Kulturális Minisztérium támogatásából, 15, 63 százalékban a városi önkormányzat és 15, 08 százalékban a megyei önkormányzat támogatásából fedezzük. A fennmaradó több mint 30 százalék a színház saját bevételeiből - a nyolcezer eladott bérletből és a tájelőadások belépődíjaiból - áll össze. Mindez összesen 71 892 000 Ft. A minisztériumi támogatás két összegből áll: az egyik a parlament által meghatározott keret, amit minden bábszínház működésre kap: 13 millió Ft egységesen. A másik minisztériumi összeg differenciált, művészeti tevékenységre fordítandó, és aránya a megyei és városi támogatás függvénye. Pályázni nem sok lehetőségünk van, mivel művészeti tevékenységgel foglalkozó, önkormányzati intézmények számára nem nagyon írnak ki pályázatokat.

- Mit jelent valójában a városi és megyei fenntartás az intézmény számára?

Kolti Helga: - A rendszer bonyolult, és szerintem okafogyottá vált. Léteznek megyei fenntartású intézmények városi támogatással, és ennek fejében működnek városi fenntartású intézmények megyei támogatással. Arról van szó, hogy az egyik zsebből a másikba kerül át a pénz. De persze minden fenntartó és támogató követeli a beleszólás jogát. Pár éve még szerződésben rögzítette a megye és város, hogy kölcsönösen milyen intézményeket támogatnak, de tényleges pénzmozgás nem, vagy csak alig történt. Két év óta ez a szerződés sem létezik.

Végh Zsolt: - Egy színház fenntartása nem alapfeladata az önkormányzatoknak, így a Kabóca működtetését is önként vállalt feladatként teljesíti a megye és a város. A vállalás értelmében - elvileg - biztosítaniuk kell az alapműködéshez szükséges anyagi feltételeket. Intézményünkben csak a személyi juttatások 29 millió forintot tesznek ki (21 főállású munkatársunk van), plusz 9,7 millió a TB járulék. Ehhez képest a két önkormányzat 22 millió forintot ad nekünk egy évben. Emiatt az alapműködtetéshez olyan pénzeket kell felhasználnunk, amit a művészeti területről vonunk el, illetve saját bevételként teljesítünk.

- Mennyiben más kht. formában, mint fenntartói üzemeltetésben működni?

Vándorfi László: - A kht.-t nem egy korábbi intézményből hozták létre; mi kezdettől ebben a formában létezünk. Magántőkéből, illetve a várpalotai és a nagyvázsonyi önkormányzat pénzéből alapították, de egyik alapító részéről sincs kötelező támogatás.

folyt. köv.

Kilián - Kőváry - -ye-s