2000 óta több mint 115 kilométernyi orvhalászhálót emeltek ki a Balatonból. Évente legalább 500 millió forintos kárt okoznak a halrablók.

Mivel elsődleges zsákmányuk az őshonos fogassüllő, a harcsa, csuka, tőponty, ezzel a szelektivitással ártanak a tó halfaunájának is. Az idén 458 feljelentést tettek a halőrök. Míg 2000-ben 34 millió forint volt, az idén a balatoni halőrzés több mint 58 millió forintba került - adta hírül a Somogyi Hírlap.

A szakértők szerint a technikai feltételek jók, a tizenhat őr képzettsége, tapasztalata elégséges. Gondot jelent ugyanakkor, hogy nem rendelkeznek védettséggel. Nem egy esetben fegyverrel is fenyegetik őket a tolvajok. A tettenérés nehéz. Az idén huszonhárom személy ellen indult büntetőeljárás.

A meglévő jogszabályok alkalmazása sem hatékony Kiss György Károly, a Balatoni Halászati Rt elnök-vezérigazgatója szerint. Hozzátette, hogy a halőrzés nem lehet csak a részvénytársaság feladata. Rendőrségi, igazságügyi, fogyasztóvédelmi és a gazdasági verseny kérdéseit is felveti a probléma.

- A halőrzést társadalmasítani kell - mondta Kiss György Károly. - Nem spiclihálózatra van szükség, de megteremtjük a lehetőséget, hogy akár név nélkül jelezni lehessen a rabsicokat. Ennek érdekében ingyenesen hívható zöld vonal áll rendelkezésre a jövő évtől. Hasznosnak bizonyulna, ha polgárőrök, civil egyesületek tagjai együttműködnének, járőröznének a halőreinkkel. Amióta a horgászok képviselőjének jelenlétében végezzük a haltelepítéseket, nem lehet azt mondani, hogy a halász nem teszi be a halat a Balatonba. Ha lesz civil a halőrrel, akkor nem lehet azzal vádolni, hogy becsukja az egyik szemét...

Csökken egyébként a tolvajok által használt lopóhálók hossza; míg néhány éve még a kilométernyi hosszúságúak sem voltak ritkák, most 100-150 méteres az átlag. Egyre kedveltebb viszont a sorhorog és a pottyantó, amellyel kifejezetten fogassüllőre mennek. (veszport)