Dr. Gaál Zoltánnal, a Veszprémi Egyetem rektorával a Bologna-folyamatról, annak várható előnyeiről, a diploma-fokozatokról, a nemzeti specifikumokról, a mobilitás kialakításának szükségességéről beszélgettünk.

Index: - 1999-ben 29 ország között Magyarország is aláírta a Bologna Nyilatkozatot. Mit fogalmaz meg a dokumentum?

Dr. Gaál Zoltán: - A világ régiói között verseny folyik a versenyképességért, s ebben a tudás nagyon fontos tényező. Európa csak úgy képes megállni helyét Észak-Amerika és a fejlett Távol-Kelet országai mellett, ha előtérbe helyezi a szakmai minőséget. Az oktatás ebben kulcsszerepet játszik, a Bolognában aláírt dokumentum az egységes európai felsőoktatási térség kialakításának alappilléreit határozza meg. Ez egyrészt a hallgatói mobilitást jelenti, ami a munkaerő mozgékonyságának első lépcsője. Ha egy diák megszokja, hogy egyik félévben Grazban, a másikban a Sorbonne-on, a harmadik félévben pedig Veszprémben tanul, akkor az is teljesen természetessé válik számára, hogy két évig Madridban, két évig Frankfurtban, Oslóban vagy Budapesten dolgozik és szerez gyakorlatot. Mindez Amerikában és a Távol-Keleten általános, ám Európában még nem. A nyilatkozat másik célja az, hogy összehasonlíthatók legyenek a diplomák, azaz az európai egyetemek egységes rendszerben működjenek. A harmadik fontos pont a közös minőségbiztosítási rendszer: tudni kell, milyen szakmai felkészültséggel rendelkezik a diploma tulajdonosa. E három követelménynek meg kell valósulnia a térségben. Mindehhez persze az Európai Unió felsőoktatási rendszerének gyökeres megváltoztatása szükséges.

Index: - Ez Magyarországra nézve is teljes átszervezést jelent.

GZ: - A magyar felsőoktatási rendszer duális - egymás mellett működik két oktatási és intézményi forma, a főiskola és az egyetem. Ez önmagában nem baj, az azonban már igen, hogy a két rendszer között minimális az átjárhatóság, illetve ez jelentős veszteséggel jár. Tegyük fel, hogy egy hallgató megszerzi a főiskolai diplomát hét félév alatt, és szeretné egyetemen folytatni a tanulmányait. A kreditekvivalencia-vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyetemen legfeljebb négy, esetleg öt félév számítható be a főiskolai tanulmányokból, azaz két-három félévet elvesztett az illető, s ha végiggondoljuk az ezzel járó költségkonzekvenciákat, akkor belátható, hol hibás a rendszer. A magyar felsőoktatásban kicsi a mobilitás: ha valaki beiratkozik egy intézménybe, általában ott is végez. Az egységes európai felsőoktatási térség célja, hogy az alapdiploma után minden veszteség nélkül megszerezhető legyen a magasabb fokú végzettség, akár egy másik ország egyetemén. Duálisból egyívű, lineáris rendszert kell kiépíteni az angolszász minta átvételével. Az ilyen struktúrájú képzés első lépése a bachelor, vagyis az alapdiploma, amelyhez általában három év szükséges, azután a master, azaz a mesterdiploma következhet újabb két év elvégzése után, s ezt a PhD, azaz a doktori fokozat megszerzésére fordítható évek követik.

Index: - A gazdasági és műszaki képzésben inkább megvalósíthatónak látszik az egységesítés és a diplomák kompatibilitása, mint a humán tudományok esetében, mivel ezek erőteljes nemzeti sajátossággal rendelkeznek. A bölcsészképzést hogyan lehet a folyamatba illeszteni?

GZ: - A felvetés jogos. Az ismeretek mérnöki területeken teljesen egyértelműek, míg a bölcsészettudományokban nem annyira, hiszen egy magyar történész specifikumai nem azonosak egy francia vagy egy német kollégáéval – pláne olyan történelmi konfliktusok megítélésében, amelyekben a két nemzet szemben állt egymással. A társadalomtudományokban biztos, hogy többszínű lesz az Európai Unió. Jelenleg oktatásunk ismeretbázisú, azt határozzuk meg, mit kell tudnia egy végzett szakembernek. Az új logika szerint képességbázisú képzést kell nyújtani. Nem az lesz a kérdés, mit tud a hallgató, hanem, hogy mire képes. Az alapvető kompetenciákat el kell sajátítani a magyar és a francia történésznek is, de ettől még például a II. világháború utáni békekötéseket nem biztos, hogy ugyanúgy fogják értelmezni. A humán képzésbe bele kell kalkulálni az európai vonulatot és a magyar jellegzetességeket is.

Index: - Milyen hallgatói létszámra számítanak az egyes képzési formákban?

GZ: - A bachelor alapdiploma után a hallgató az adott szakterületen munkába állhat, illetve folytathatja tanulmányait master szinten. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy a magyar fiatalság hány százaléka éri majd be bachelor képesítéssel, és hány százaléka lép tovább masterre. Ma a diplomások fele egyetemi szinten végez, fele pedig főiskolásként. Várhatóan az új rendszerben a felsőbb fokozatot végzettek száma csökkeni fog. Az európai és amerikai tapasztalatok alapján készült prognózisok szerint a master szinten tanulók létszáma 20-25 százalék környékén fog stabilizálódni

Index: - Ez azt jelenti, hogy a tömegoktatást és a minőségi oktatást sikerül egy rendszeren belül megvalósítani?

GZ: - Egy rendszeren belül megvalósítani, de mégis szétválasztani. A bachelor szintű képzés - azaz az alapdiploma - a tömeges szakemberképzés helye. A masterre talán nem a minőségi, hanem az elit szót kellene használni, hiszen az előbbinek a bachelor szintet is jellemeznie kell. Ez európai helyzetünk szempontjából is fontos, mert ennek hiányában a magyar bachelorral nem lehet külföldön master kurzuson részt venni, és viszont. Az elitképzés a master és a doktori szintre tevődik át, a bachelor vagy alapdiploma pedig a tömegképzés színtere lesz.

Index: - A Veszprémi Egyetem aktív részese a folyamatnak. Hogyan?

GZ: - Az érvényes oktatási miniszteri állásfoglalások szerint Magyarországon 2006 szeptemberétől kizárólag Bologna-szellemű képzés indulhat. Veszprémben azonban - az országban elsőként, kísérleti jelleggel - a műszaki informatika szakon idén szeptemberben megkezdődik a master szintű oktatás. Az egyetem így kívánja segíteni ezt a történelmi jelentőségű eseményt. A reform nélkül valami olyasmi történne, mint amikor a Szovjetunióban megváltoztatták a vasúti kocsik tengelyének nyomtávját - egyfajta elszigeteltséget sikerült elérniük vele. Ha már egyszer Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor a felsőoktatási rendszerét sem lehet konzerválni. A hazai és európai politikai döntések meghozatala után egy haladó szellemű egyetemnek nincs más cselekvési lehetősége, mint a modernizálás.