Miután minden jogi akadály elhárult, néhány napon belül benyújtja a magyar kormány 160 Veszprém megyei település immár végleges pályázatát az unió brüsszeli központjába a közös hulladékkezelési rendszerről.

A megyeszékhely polgármestere jelentette ezt be tegnap sajtótájékoztatón. Dióssy László, úgy is, mint a Közép-dunántáli Regionális Hulladékkezelő Rendszer konzorciuma gesztortelepülésének polgármestere szólt arról is, hogy három település (Herend, Városlőd és Csehbánya) jogi úton próbálta megakadályozni a hulladékkezelő szentgáli megépítését. Ez a folyamat azzal zárult le jogerősen, hogy a veszprémi ügyészség elutasította Városlőd és Csehbánya panaszát, melyet a veszprémi önkormányzat ellen hűtlen kezelés miatt indítottak. Az ügyészség megállapította, vagyoni hátrány senkit nem ért, ellenkezőleg, „vagyoni hátrány a rendelkezésre álló adatok szerint akkor érte volna az önkormányzatokat, ha a helyszín biztosításának elhúzódása miatt az Európai Unió pénzügyi támogatása elmaradt volna“.

Dióssy László hangot adott annak a véleményének, „hogy az egész ügyletnek semmi más célja nem volt, mint befeketíteni a gesztor önkormányzatot, elbizonytalanítani a projektben részt vevőket, és meghiúsítani ezt a beruházást“. Hozzátette, a konzorcium ennek ellenére is az együttműködésre és a megegyezésre törekszik.

Hartmann Ferenc, a konzorcium vezetője arról tájékoztatta az újságírókat, hogy egy 600 ember megkérdezésével elvégzett közvélemény-kutatás adatai szerint a három település tiltakozása ellenére a megkérdezettek 83 százaléka szerint folytatni kell a regionális hulladéklerakó építését, s csak négy százalékuknak volt ellenkező véleménye. Megkérdezték azt is, egyetértenek-e azzal, hogy Veszprém a jelen helyzetben a továbbiakban nem fogadja be a Herend, Városlőd és Csehbánya hulladékát. Erre 76 százalék válaszolt igennel és hét százalék nemmel.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az 1998-ban megállapított 6,5 milliárd forintos költségvetés a mai napra 10 millárdossá nőtt. A felek teherviselési aránya nem változott, az unió a költségek felét, a kormány a 40 százalékát, az önkormányzatok pedig a 10 százalékát állják. (napló)