Múlt pénteken mutatták be Arany Zsuzsa "Ördögtrillák, Gonosz és Erotika az irodalomban" című irodalomtörténeti tanulmánykötetét a Művészetek Házában. A szerzővel - alig egy órán át - Kilián László író, újságíró beszélgetett filozófiáról, irodalomról, Gonoszról, irodalomtörténeti alakokról, velem együtt nyolcfős közönség előtt.

Vajon ennyire háttérbe szorulnak életünkben a magvas gondolatok, vagy egyszerűen jobban vonzza az embereket a politika? Konkurens program volt ugyanis ebben az időben, az Orbán Viktor-jelenség a Vetési Gimnáziumban.

Arany Zsuzsa az ELTE Bölcsésztudományi Karán, magyar-esztétika szakon végzett, ezután kezdett filozófiai tanulmányokba. "A Gonosz-probléma értelmezése Nathaniel Hawthorne és Henry James műveiben" címmel készült el doktori disszertációja. A szerző neve a Vár Ucca Műhely olvasóinak körében ismerősen csenghet, hiszen a folyóiratban már több Arany Zsuzsa tanulmány, kritika megjelent. Hét, tanulmányt tartalmazó kötete közül azonban ez idáig csak egy kapott nyilvánosságot.

Az irodalomtörténeti fejezetek mindegyikében a fausti kultúrkör és legenda hatása érezhető. Arany Zsuzsa meglehetősen szokatlan témaválasztását - saját elmondása szerint - Byron és társainak munkássága határozták meg. Emellett a francia dekadensek művei, illetve azok a német kísértethistóriák, amelyek előkészítették az első szépirodalmi vámpírtörténet megszületését.
A szerző érdeklődési köréhez igen közel áll a filozófia is, főként Nietsche munkássága, mely szintén érintkezési pont a Gonosz és az Erotika tekintetében.

A francia írók mellett - a könyv egyik fejezeteként - igazi csemege a Balaton-élmény. Bár a szerzőt a világirodalom jobban foglalkoztatja, a témának megfelelő magyar műveket is bemutat kötetében, Jókaitól, Aranytól, Cholnoky Viktortól. Ezt Dosztojevszkij, a nagy inkvizítor, művei követik, amelyek által az esztétikai megvilágításból átkerül a téma az etika kérdéskörébe. A zárófejezet Nathaniel Hawthorne "Skarlát betű" című művének elemzése, a benne megjelenő Gonosz értelmezése.

A tanulmánykötetben tehát a Gonosz és az Erotika egyfajta vertikum, amelyhez a szerző különböző irodalomtörténeti korszakokból rendelt írókat és műveiket. Az irodalomfilozófia és -esztétika területéről eljut egészen az etika szférájáig, bemutatva a két fogalom vonásait. Az, hogy pontosan milyen a Gonosz és az Erotika Cholnoky esetében, vagy Dosztojevszkijnél, nem derült ki a bemutatón. A kérdést az olvasónak magának kell megtalálnia az Ördögtrillák fejezeteiben elmélyülve.