Fogod magad...

- előadás helyett -

Fogod magad - vagy valaki más fog téged, a lényeg, hogy valakinek, vagy valaminek a kezében, közelében vagy, esetleg ő van a te kezedben, vagy ő áll hozzád egészen közel - és eltűnődsz azon, hogy vajon mi is történhetett? Mi lett volna, ha? Mi lett volna, ha hallgatsz, nem szólsz egy szót sem, csak figyelsz és spájzolsz, hogy az erotikáról való beszéd miként jelenik meg az irodalomban, vagy esetleg fordítva, az irodalomról való beszéd miképpen van jelen az erotikában.

Erotika, testiség, szexualitás, szerelem, a róluk való beszéd, gondolkodás és írás hogyan hat egymásra valaki más szerint, valaki más, vagy más valakik véleménye alapján. Melyik gyakorol nagyobb hatást a másikra, s lehet-e ott helyezéseket osztani, ahol a dobogónak háromnál valószínűleg több, de a végtelennél nem feltétlenül kevesebb foka van. Eszedbe jutnak szerzők: esetleg Foucault, Barthes, Nádas Péter, Darvasi László, s próbálsz találgatni, hogy vajon elhangzottak volna ezek a nevek, ha megtörténik mindaz, amire készülődtél, mert te nem egészen véletlenül jártál arra.

Irodalom és erotika, gyönyörű pár. Életekre, generációkra, kultúrákra ható fogalmak. Megítélésük, használatuk, a velük való bánás hozzánk tartozik, a szó szoros értelmében vett egészséges mindennapjaink részei. Már a fogalmak meghatározása sem túl egyszerű. S gondoljunk csak bele, mennyire szépen egymáshoz, egymásba simul a két szó! Irotika. A magyar nyelv néhány apró szépsége közül az egyik. Nem mintha szégyellni valójuk lenne hangzásuk miatt csak úgy magukban, s való igaz az is, hogy a kettő nem mindig jár együtt, azonban ami mindenféleképpen figyelemre méltó és érdekes bennük, hogy már a velük való bánás, a velük való foglalkozás is többféle alternatívát rejt magában. Lehet művelni őket és művelődni általuk, vagy elég, ha csak abba gondolunk bele, hogy miféle örömöket nyújthat már a róluk való beszéd is.

És akkor még egy szót se szóltunk férfi- illetve női írókról és olvasókról, azokról nem is beszélve, akik pedig egyenesen képtelenek eldönteni, hogy akkor tulajdonképpen most hová is tartoznak? Nem mintha azt gondolnám, hogy ezekkel a feltételezéseimmel kitalálhatnám, hogy mások miről is szerettek volna beszélni nekem, mégis bizakodom benne, hogy jó kis előadás lett volna! Remélem, hogy a szervezők nem mondtak le a későbbi megtartásáról. Addig is olvasok egy-két jó dolgot innen-onnan, és sietek a páromhoz, hogy minél előbb megoszthassam vele az élményeimet!

(Egy elmaradt múlt heti erotikus-irodalmi előadás nyomán.)

Ernő

Rovat: