A SzeReT Egyesület filmklubja múlt szerdán indult a Művészetek Háza pincegalériájában, s kéthetente ad alkalmat közös mozizásra, teázásra és egy kis együtt gondolkodásra. A vetítéssorozat a tömegfilm felől fokozatosan vezeti majd a nézőket a mozgóképkultúra művészibb megnyilvánulásai felé, lehetőséget adva mindenkinek az alkotások elemezgetésére is. De vajon lesznek-e mozizók, teázók és elemezgetők? Többek között erről faggattuk Király Viktort, a klub szervezőjét.

Index: - Céljaitok közt szerepel, hogy megismertessétek a filmművészetet a fiatalokkal. Az ember azt gondolná, hogy erre van szükségük a legkevésbé, hiszen a művészetnek ezt az ágát ismerik leginkább.

Király Viktor: - Igen, a felületes szemlélő azt gondolhatja, hogy a fiataloknak a filmmel vagy zenével kapcsolatban nem sok újat mondhatunk, hiszen ez az ő lételemük: moziba járnak, tévét néznek, zenét hallgatnak. Emiatt aztán sokak szerint inkább az irodalommal kellene foglalkoznunk, mert a diákok egyre kevesebbet olvasnak. Azt kell azonban belátni, hogy a filmélmények mögött legtöbbször nincs tartalom a fejekben. Sokan úgy néznek filmeket és úgy hallgatnak zenét, hogy utána nem gondolkodnak el, nem elemzik maguk számára: a családokban nem szokás megtárgyalni a televíziós élményeket, a barátokkal pedig inkább a felületes dolgokat beszélik meg - mennyi véres holttest volt látható, hány pisztolylövés dördült el. Persze a mi filmklubunk nem egy iskolai elemző óra, ahol végigrágjuk, hol a metafora, meg mit gondolt a szerző… Csak azt szeretnénk megtanítani a diákoknak, hogyan lehet gondolkodni valamiről, s ha ez egy hozzájuk közel álló filmről már megy, máris segítséget kaptak ahhoz, hogy bármit jobban megértsenek, legyen az művészfilm, novella vagy újságcikk.

Index: - A filmnyelv sajátosságaival is megismertetitek a látogatókat?

KV: - Igen, bár ez kevésbé hangsúlyos. Szó lesz a film kifejezőeszközeiről és arról is, mi a különbség gyakran használt kategóriáink között, azon kívül, hogy a művészfilm nézhetetlen, a tömegfilm meg az, ami alatt szabad kukoricát rágcsálni.

Index: - A filmklub Kultuszfilmek - filmkultuszok néven indult. Mit értesz e két fogalom alatt?

KV: - Szerintem abból lesz kultuszfilm, ami egy adott csoport számára egy időszakban valamiért kiemelkedő fontosságú. Épp ezért az utókor is jobban megőrzi az ilyen alkotásokat. Bizonyos esetekben a kultusz nyilvánvalóbb - például A csillagok háborúja vagy a Star Trek sorozat rajongói mindenféle jelmezekbe öltöznek, találkozókat, konferenciákat szerveznek, és egy kicsit bolondnak tűnnek a szemünkben. Másról azonban nem tudjuk ennyire evidens jelek alapján állítani, hogy kultuszfilm, mégis sokáig fennmarad a köztudatban. Azt a kérdést azonban, hogy mitől lesz egy alkotásnak kiemelkedő jelentősége az emberek szemében, most nem válaszolnám meg; lehet, hogy nem is tudnám. A sorozat arról is szól, hogy közösen jöjjünk rá, mit jelent ez a fogalom. Remélem, sikerült úgy összeállítani a műsort, hogy a végén valóban le tudunk majd vonni valami következtetést ezzel kapcsolatban.

Index: - Korábban már szerveztél filmklubot. Mik a tapasztalataid, van igénye erre az embereknek?

KV: - Ez változó, de én úgy érzem, működik a dolog. Ha leültetjük az embereket egy közös mozi után és elkezdünk beszélgetni a filmről, legtöbbünknek beindulnak a gondolatai, és szívesen elmondjuk saját értelmezésünket vagy meghallgatjuk másokét.

Index: - Kiket vártok a vetítésekre?

KV: - Elsősorban a fiatal korosztályt, azaz középiskolásokat és egyetemistákat, de természetesen nem küldünk haza senkit, aki már elmúlt harminc. Ez igazából főleg a filmek kiválasztásánál volt lényeges szempont: arra törekedtünk, hogy a bemutatott alkotások ehhez a korosztályhoz álljanak közel.

Index: - Hogy követik egymást a filmek?

KV: - Tizenkét mű szerepel a programban. Időben visszafelé haladunk, így az első blokkban a kilencvenes évektől napjainkig született alkotásokat vizsgálunk meg, utána a '70-es, '80-as évek terméséből válogatunk, ezt követik a '40-'50-'60-as évek, majd a II. világháború előtti filmekkel zárjuk a sort. A kategóriák teljesen önkényesek, nem jelentenek nagy filmtörténeti fordulópontokat, mégis úgy gondolom, hogy témájukat tekintve érezhető a különbség e korszakok filmjei között. Arra is odafigyeltünk, hogy mindegyik blokkban legyen egy magyar, egy amerikai és egy európai alkotás - így egymástól nagyon eltérő szemléletmódok képviseltethetik magukat nálunk.

Index: - Nem veszélyes olyan filmeket vetíteni, amiket mostanában rengetegen és számtalanszor láttak? Ki fogja őket itt is megnézni?

KV: - A kultuszfilmek sajátossága, hogy gyakran találkozunk velük. Pontosan azért, mert fontosak a számunkra. Sokszor láttuk már őket, vetítik a tévék, a filmklubokban is előfordultak már. Viszont itt nemcsak újranézzük és konstatáljuk, hogy még mindig jó, vagy még mindig unalmas, hanem megbeszéljük, hogy miért az, vagy miért állja meg ma is mindig a helyét. Sokan hajlandók ezerszer is megnézni ezeket az alkotásokat, mi pedig számítunk is arra, hogy sokan eljönnek, és kiderülhet, miért épp az adott film a kedvencük, miért van éppen annak kiemelt szerepe az életükben.