Minden év november 12-én a szociális szférában dolgozókat ünnepeljük. A Szociális Munka Napján adja át városunk önkormányzata a Hornig-díjat annak, aki a legkiemelkedőbbet nyújtja e területen. Idén Szekeres Sándorné, Holics Éva lett a díjazott.

A szociális szakma jelképe a kéz. Az öregember keze, mely egy gyermekét tartja; s a fiatalé, aki az idős kezet fogja. A kéz, amely összetartja a családot, amelybe kapaszkodni lehet. A kéz, amely felemel, simogat, vígasztal, bátorságot, biztonságot ad - Kissné Lovassy Mária szavai ezek. Az Egyesített Szociális Intézmények vezetője az ágazat, a szociális szakma jelképének nevezte a segítő jobbot, az emberi kezet. Azokét, akik folyamatos vagy alkalmi segítséget vállalnak e területen, s akiknek sorsa sok eredménytelen hétköznappal van kikövezve.

- Érezni, megérezni, átérezni, ráérezni, beleérezni. Elgondolni, meggondolni, kigondolni, s aztán - ha kell - hallgatni, ha kell, szólni tudni. Szólni, majd tenni. Önmagukat nem kímélve, de másoknak a maximumot adva. Néha reményvesztetten, mégis reményt táplálva másokba. - Az intézményvezető bizakodó szavakkal folytatta: - Talán eljön az idő, amikor ők is többet kapnak a társadalomtól; s a róluk szóló statisztikák nemcsak a perspektívátlanságban öltenek testet. Talán eljön az idő, amikor sikk lesz másokon segíteni; s a szociális területen munkát vállaló nyolcvanezer embernek nem jelent majd gondot a megélhetés, a lakásvásárlás, a gyermekvállalás. Ezen a napon őket ünnepeljük. Őket, akik nem panaszkodnak, csendben teszik a dolgukat, felemelik a görnyedt, erőtlen kezeket. Kezükkel, szívükkel, emberségükkel.

Hornig Károly, a díj névadója 1840-ben született, az esztergomi egyházmegye kispapjaként érettségizett. Később - Ferenc József - veszprémi püspökké nevete ki, majd az MTA igazgatósági tagja lett. Saját költségén három templomot építtetett, az egyik a veszprémi neoromán Károly-templom. Szintén saját vagyonából taníttatott papnövendékeket; segélyezett, árvaházra, nyugdíjintézetre fordította pénzét - összesen ötmillió koronát. Az 1917-ben elhunyt Hornig Károly a szociális szféra elismerésének veszprémi névadója.

Szekeres Sándorné, Holics Éva 1938-ban született. 1985-ben a Kozmutza Flóra Általános Iskolába került, ahol értelmileg akadályozott gyermekekkel foglalkozott. Itt ismerkedett meg a mássággal, s szerzett egy életre szóló elkötelezettséget a fogyatékosok iránt. „Mindenki Éva nénije” - ahogy Gyimesi Károly nevezte, mindig mérhetetlen szeretettel és türelemmel fordult a hasonló sorsú fiatalok felé. Ma az Éltes Mátyás Fogyatékosok Napközi Otthonának dolgozója. Mindenki Éva nénijének Veszprém polgármestere, Dióssy László adta át a Hornig-díjat.