Létszámleépítésre és előadásszám-csökkentésre kényszerülhet a jövőben a Petőfi Színház. A teátrumnak nincs belső tartaléka. Kolti Helga igazgatónő szerint a helyzetükkel kapcsolatos közgyűlési előterjesztés nem fedi minden pontjában a valóságot.

A Petőfi Színház 25 millió forintos segítséget kér a megyei önkormányzattól, mert a tervezett 24 ezer helyett ebben az évadban csak 18 ezren váltottak bérletet. Ez 20 millió forintos veszteséget jelentett a színháznak. Emiatt a dolgozók késéssel kapják meg ebben a hónapban a fizetésüket. Kolti Helga igazgatónő elmondta: idén már az iskolákban nem lehet színházbérletre pénzt beszedni, és információi szerint az oktatási intézmények egy részében nem a Petőfi Színház előadásai mellett fejtenek ki propagandát. Ennek következményeként tudomásul vették azt, hogy a tavalyihoz képest 4000-rel kevesebb bérletet adtak el az ifjúsági előadásaikra. A demográfiai hullám hatásának tudják be, hogy ezerrel csökkent a gyermekbérleteseik száma. A fennmaradó ezer pedig a felnőttelőadásoktól marad idén távol. A direktornő a nézők elvesztésének több okát látja. Véleménye szerint az életszínvonal csökkenése, az emberek kulturálódási szokásainak a megváltozása és Pannon Várszínháznak a megyeszékhelyen egyre erősödő működése egyaránt hatással volt arra, hogy a közönség kis része nem váltott bérletet. Ám a legfőbb probléma az igazgatónő szerint, hogy a fenntartó támogatása alulmarad más társulatokéhoz képest.

A fenntartó megyei önkormányzat idén 106 millió forinttal támogatta a teátrumot (ennek egy részét Veszprém városa állja), ebből Kolti Helgáék számítása szerint a színház működtetésére fordítható valóságos összeg 85,6 millió forint. A megyei támogatásban címkézetten szerepelt 20,4 millió forint, amit tűzjelző berendezés és kazán szerelésére fordíthattak. A be-ruházás azonban valójában 25 millió forintba került, mert a támogatás 2002-es árakkal számolt. Az intézmény vezetése mindemellett szembesült azzal, hogy az áfatörvény megváltozása, a kettős foglalkoztatások megszüntetése és azok járulékos költségei, az áramszolgáltatási díj, a gáz- és benzináremelés mintegy 26 millió forintos kiadástöbbletet jelentett a színháznak. Az elmúlt évadból már 16 millió forintos hiányt gördítettek át erre az évre. Kolti Helga hozzátette: igazgatóként négy évvel ezelőtt 50 millió forintos mínusszal kezdte az első önálló évadját, amit takarékos gazdálkodással lefaragtak. A művészeti állomány létszámát négy év alatt majd’ felére csökkentették. Jelenleg 30 színészt, 93 közalkalmazottat és mintegy 40 alkalmi szerződéssel rendelkező bedolgozót foglalkoztatnak. Az általa kért revízió is megállapította, belső tartalékuk nincs. A színház éves költségvetése 546,7 milió forint.

A támogatói bevételek a Petőfi Színházban alig érik el egy évadban a hétmillió forintot. Az igazgatónő szerint ki kell mondani végre azt is, hogy a politikai és gazdasági lobbi nem az elvárható módon áll a színház mellett. Többször előfordult már vele, hogy szponzori tárgyaláskor a cégvezetők egyértelműen megmondták neki: csinálhat ő bármit a Petőfiben, ők mégis másik színházat vagy a vezetője által szervezett rendezvényt akarnak támogatni. Kolti Helga ezt nem tartja személyes kudarcnak, sajnálattal veszi tudomásul, hogy így működik a világ.

A kialakult helyzetben az igazgatónő szerint a jövőben további takarékossági intézkedéseket kell foganatosítaniuk. Ezt viszont csak a fenntartóval közösen tudják megtenni, mert azok visszafordíthatatlanul meghatározzák a veszprémi színház jövőjét, működtetési struktúráját. Ami valószínűsíthető, tovább kell csökkenteniük a dolgozói létszámukat, és elképzelhető, hogy kevesebb lesz az előadásuk is. Az igazgatónő szerint országos jelenségről van szó, sok társulat küzd hasonló nehézségekkel, gondokkal, problémákkal. A jövőben a fenntartóknak kell eldönteni, hogy akarnak-e az eddigieknél nagyobb részt vállalni a színház támogatásában vagy sem. Mindehhez hozzátette: a helyzetükkel kapcsolatos közgyűlési előterjesztés álláspontjuk szerint valótlanságokat tartalmaz, nincsenek leírva benne olyan információk, összefüggések, melyek számokkal alátámasztva adnak képet a valóságos helyzetükről. Ezért mindent megtesznek, hogy a képviselők kezébe kerüljenek az általuk számolt adatok. Mert szerintük csak így lehet minden részletre kiterjedő döntést hozni a színházról.

Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke a Petőfi Színházban kialakult helyzetről lapunknak azt mondta: az előterjesztést megvitatják a bizottságok, az üléseik általában nyilvánosak, bárki részt vehet rajtuk, majd ezután kerül csak a közgyűlés elé a színház helyzetéről szóló anyag. Mint munkáltató, a rendelkezésére álló adatok és a képviselőtestület döntése után alakítja ki végleges álláspontját az ügyben. Az elnök hozzátette: mindenképpen mentőövet szeretnének dobni a színháznak, ezért azt javasolják az intézménynek, vegyenek fel a vezetők hitelt - hogy ebben az évben normalizálódjon a működésük -, és az önkormányzat majd kezességet vállal ebben. (napló)