A közteherviselés megvalósítása érdekében fokozott figyelmet fordít az adóhatóság az olyan tevékenységi körbe tartozó vállalkozások ellenőrzésére, melyeknél nagy az adóeltitkolás kockázata.

Az operatív és az utólagos ellenőrzésekre egyaránt ez jellemző – tudta meg a megyei napilap dr. Rimóczi Györgytől, az APEH Veszprém Megyei Igazgatósága ellenőrzési igazgatóhelyettesétől. A kereskedelemben és a vendéglátásban a nyugtaellenőrzések és az áru eredetének vizsgálata a leggyakoribb, az építőiparban pedig a foglalkoztatás szabályosságát ellenőrzik. A bejelentetlen alkalmazottak kiszűrése érdekében a második negyedévben a veszprémi pláza építkezésének helyszínén hat adóellenőr párossal, a harmadik negyedévben két építkezésen három párossal végeztek helyszíni ellenőrzést. Mindkét esetben a rendőrség, illetve a plázánál a polgárőrség is segítette az ellenőrök munkáját.

A pláza építkezésénél ötvenkilenc vállalkozót ellenőriztek, s ennek kapcsán kétszázhuszonegy magánszemély szerződését és a bejelentésükre vonatkozó iratokat vizsgálták meg. A foglalkoztatók csaknem 80 százaléka más megyékből érkezett. A helyszínen általában semmiféle irattal nem tudták igazolni a foglalkoztatás szabályszerűségét, de három adózó kivételével az adóhatóság által kitűzött határidőig bemutatták a munkaszerződéseket és a bejelentéseket. Az utólag bemutatott szerződések közül többnek a keltezése megegyezett az ellenőrzés napjával.

Más alkalommal a két építkezésen folytatott ellenőrzésen hét vállalkozást, ebből hat társaságot és egy egyéni vállalkozót vizsgáltak. Az ellenőrzött munkavállalók közül harmincnyolcat társaságok foglalkoztattak, az egyéni vállalkozás egyetlen alkalmazottjával találkoztak.

Az utóbbi években az építkezéseken gyakran tapasztaltak szándékos adóelkerülésre utaló jelenségeket. A beruházások dokumentálása és az elkészült ingatlan hasznosítása számviteli és adózási szempontból sok esetben nem szabályszerű. Előfordul a fiktív számlázás, a felépítmény és a telekár arányának helytelen megállapítása és az új lakások nem teljesen elkészültként való értékesítése. Ha bebizonyosodik a szándékos adóelkerülés, akkor amellett, hogy a törvény által lehetővé tett legmagasabb bírságot alkalmazzák, az adózó ellen még büntetőfeljelentést is kezdeményeznek.

Ellenőriztek egy olyan vendéglátós vállalkozót, aki bérelt telephelyen százötven személyes üzletben dolgozik. Az adóbevallása szerinti évente átlagosan alkalmazott haszonkulcsa 18-38 százalék között ingadozott, ami elmarad a szakmai átlagtól. A vállalkozó könyvelése szerint a bevételek összege jelentősen elmarad az árubeszerzésre fordítottaktól, a vállalkozás folyamatosan veszteséges volt. A vendéglátó értékesítési árakat tartalmazó árlapokkal nem rendelkezett, a nyilatkozata szerint árnyilvántartást nem vezetett. A társaságot többször megbírságolták nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt. Az adóhatóság igazoltnak látta az adóelkerülést, ezért a vállalkozó adóalapját megbecsülték. (napló)