A civil szféra definíciója nem egyszerű dolog, gyakran több száz oldalon próbálkoznak ezzel, nekem pedig néhány száz karakterben kellene ugyanezt megoldanom. Pedig ezt a fogalmat mostanában igen gyakran használjuk, halljuk különböző összefüggésekben, tehát modern korunk egyik "divatszaváról" van szó. Erről lenne szó?

A "harmadik szektor" elnevezés abból fakad, hogy a civil szférát - a politikai és gazdasági szférák mellett - a társadalmi-közéleti szerepvállalás harmadik nagy területének tekintjük. Ez azt is feltételezi, hogy a civilséget első körben valamihez képest próbáljuk meg definiálni, vagyis olyan kezdeményezésről beszélnénk, amely a társadalom szempontjából fontos, de nem politikai vagy gazdasági haszonszerzésre irányul.

Ez a kép torzít, éppen úgy, mint a "nonprofit szervezet" elnevezés, amely mindenekelőtt az egyéni haszonszerzés törekvésének hiányát, vagyis a gazdasági szervezetektől való elkülönülést hangsúlyozza. Torzít a kép, hiszen bármilyenfajta közéleti szerepvállalás nehezen elkülöníthető a politikától, ugyanakkor a civil szféra gazdasági tényező is egyben.

Megint ott tartunk tehát, ahol az elején. Mi a civil? Civil az, aki valamilyen társadalmi vagy közösségi cél érdekében, egyéni szempontjait háttérbe szorítva lép fel és cselekszik. Megjelenik itt a némelyek fejében rosszemlékű "társadalmi munka" fogalma, amely néhány évtizede még inkább kívülről ránkerőszakolt ingyenmunkát jelentett.

Valószínűleg éppen ez az az örökség, amitől a legnehezebb megszabadulni. Az "önkéntesség" fontos alapelv, ami a civil lét kapcsán fölmerül, de ennek hazánkban igazi hagyománya nincsen. Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy önként, jószántunkból, gyakran mindenfajta térítés nélkül felajánljuk tudásunkat, képességeinket egy magunkon túlmutató cél érdekében.

Közkeletű tévedés, hogy aki politikai vagy gazdasági szereplő, az nem lehet civil - hiszen pont arról van szó, hogy a valahol megszerzett tudásunkat más helyzetekben más módon, gondolkodó és cselekvő polgárokként hasznosítjuk. Mindenki lehet civil - és általában mindenki az is (legalább néhány gyönge pillanat erejéig).

Fogósabb kérdés a civil szervezetek, szerveződések politikai szerepvállalása, amelynek az utóbbi években egyre inkább tanúi vagyunk. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a civil mindig politikai szereplő is egyben, hiszen fellépése valamilyen hatást vált ki a szintén társadalmi célok elérésén dolgozó politikai szférából. Az igazi érdekesség a közvetlen politikai szerepvállalás, amikor egy szervezet kimondottan politikai részvételre vagy a szféra közvetlen befolyásolására törekszik.

Ennek a fellépésnek az elfogadása vagy elutasítása innentől kezdve már a választópolgárok dolga, vagyis ezeknek a szervezeteknek el kell fogadniuk a politikai szféra játékszabályait, az meg már a társadalom felelőssége, hogy a civilek máshol, más területen megszerzett hitelét mennyire fogadják el politikailag is hitelesnek.

Egyszerű(nek tűnő) kérdésre bonyolult válasz ez a cikk, vagy talán nem is válasz egyáltalán... Sok minden kimaradt, amiről érdemes lett volna beszélni, de talán ezekre máskor sort tudunk keríteni.

Király Viktor