A jogszabályokban vagy azok magyarázataiban deklarált tételek szerint az önkormányzatok a demokrácia alappillérei, a jogállam nélkülözhetetlen elemei.

A helyi önkormányzatok egyik típusát a települési önkormányzatok alkotják, idetartoznak a községek, a városok, a főváros és kerületei, másik típusa a megyei önkormányzatok. A rendszerváltó 1989-90-es évektől eltelt időszak nemcsak a politikában, az egyének vagy a közösségek, de például Veszprém megye közigazgatási működésében sem múltak el nyomtalanul. Jelentősen emelkedett például a városok száma, hiszen míg 1990-ben kilenc, mára a közelmúltban várossá avatott Berhidával és Badacsonytomajjal együtt tizennégy található a megyében. Horváth László, a megyei önkormányzat térségi kapcsolatok irodájának vezetője ezzel kapcsolatban azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy még mindig akad a megyében úgynevezett városhiányos térség, például a Balaton-felvidék köze-pén. Ez már az 1995-ben elkezdett, majd 1999-ben elfogadott első területfejlesztési koncepciónál is kiütközött. Az irodavezető szerint általánosságban kijelenthető, ha egy közösség úgy véli, hogy megilleti a városi cím, megvan a kellő infrastruktúra, intézményi háttér, akkor általában megkapja a címet.

A megyére egyébként az aprófalvas településszerkezet a jellemző, ami azt jelenti, hogy számuk az országos átlagot, azaz a száz négyzetkilométerenkénti 3,4-et jelentősen meghaladja (4,82/száz négyzetkilométer), ugyanakkor a települések csaknem felében ötszáznál kevesebben élnek. Érdekes adat, hogy a települések háromnegyedében a lélekszám nem éri el az ezret, nagyon kevés a 2-5 ezer és 5-10 ezer közötti állandó lakossal rendelkező falu vagy város Veszprém megyében. A rendszerváltás környékén mindössze egyetlen település, Óbudavár lakosságszáma nem érte el a százat, mára ez a szám kilencre emelkedett, de három településen is csak épphogy meghaladja a határértéket. A legnagyobb város csaknem 62 ezerrel a megyeszékhely, míg a lista végén Megyer áll mindössze 46 állandó lakossal. Érdekesség, hogy az aprófalvak eloszlása sem egyenletes, hanem egy-egy nagyobb város közelében koncentrálódik a többségük.

Nemcsak a lakosság számában történt változás, de az elmúlt tizenöt esztendőben tizenegy település csatlakozott a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyéhez, legutóbb például Fenyőfő, Bakonyszentlászló, Bakonygyirót, Veszprémvarsány, Sikátor és Románd. Ezzel kapcsolatban Horváth László azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági folyamatok és a foglalkoztatottság nagyon kihat a településszerkezetre, de egyes falvak választásában a régió szempontja is számít. (napló)