Az egyetemisták a hideg évszak beálltával visszatérnek a városba, nehezítik a közlekedést az egyetemi épületek környékén, és dolgossá teszik a tanárokat, könyvtárosokat és kocsmárosokat. Az egyetem rektorát kérdeztük az új szemeszter nappalairól és éjszakáiról.

Index: - Melyek idén a legnépszerűbb szakok?

Dr. Gaál Zoltán: - Az utóbbi két-három év tapasztalata alapján népszerűnek mondhatók az üzleti tudományok, azaz a közgazdász, és ezen belül elsősorban a gazdálkodás jellegű és a vendéglátó és szálloda szakok. Ide többszörös a túljelentkezés, a felvételi ponthatár 110 körül mozog. A másik nagyon fontos terület a műszaki informatika, hiszen mindenhonnan az zúg, hogy: tudás + információ = hatalom. Ez a szak is prosperál, bár úgy látom, mintha itt már tetőzött volna az érdeklődés. Kevesebben jelentkeztek a mérnöki szakokra. Kerestük is az okát ennek a jelenségnek, mivel a végzett mérnökök iránt óriási az érdeklődés - végzős évfolyamok "lábon kelnek el". A kimeneten tehát nagy az igény, az inputon azonban kisebb az érdeklődés. Ezt talán azzal is lehet magyarázni, hogy a mérnöki programok nagyon kemények, és lehetséges, hogy a mostani korosztály befektetési és áldozatvállalási hajlandósága nem akkora, mint korábban. Nem lehet elhallgatni, hogy a felsőoktatás tömegessé vált, néhány év alatt megtöbbszöröződött a hallgatók létszáma, és egyesek szerint az sem zárható ki, hogy sokakat csak a diploma megszerzése érdekel, a "hátország" már annyira nem.

Index: - Van racionális összefüggés az egyetemi jelentkezések és a piaci igények között? Okosan választanak szakot a hallgatók?

GZ: - Hogy ki milyen szakra jelentkezik, azt a személyes megfontolás és a divat is befolyásolja. Ez egy soktényezős probléma, aminek most csak egy szeletét emelném ki. Ha például valaki 20-30 évre visszamenőleg elemzi az ország gazdasági paramétereit, és összeveti azokat a jelentkezések összetételével, láthat bizonyos strukturális összefüggéseket. Ha a GDP tartósan nő és emelkedő tendenciát mutat, akkor az alkotó szakmák iránti kereslet a nagyobb: ez elsősorban a mérnökszakokat jelenti. Ha viszont a GDP növekedése szerényebb, akkor az elosztásra koncentráló szakok lesznek népszerűek: a közgazdász és a jogász. Ez érthető, hiszen az utóbbi helyzetben a probléma az, hogy a sajtot, hogyan szeleteljük fel, az előbbi esetben pedig a sajt nagysága a kérdés. Komoly makrogazdasági összefüggések is befolyásolhatják a döntéseket hozó családi tanácsok működését.

Index: - A Veszprémi Egyetem hogyan elégíti ki a helyi munkaerőpiac igényeit?

GZ: - A Küldetés Nyilatkozatban az egyetem megválaszolta ezt a kérdést. A nyilatkozat alapvető dokumentumaink közé tartozik, ebben fogalmazzuk meg, miért is van a világon ez az intézmény? Eszerint mi a közép- és felsőpannon régió szakemberszükségletét európai szinten és a lehető legszélesebb körben szolgáljuk ki. Ugyan orvosi és állatorvosi képzéssel húsz-harminc éves időhorizonton belül sem kívánunk foglalkozni, mind a három alapvető tudományterületen szereztünk kompetenciákat: élettudományokban, műszaki- és természettudományokban és társadalomtudományokban is. Sőt, ezeken a területeken doktori iskolát is működtetünk - összesen tizet. Európa hosszú távon nem az országok, hanem a régiók Európája lesz, s egy régió sikere általában hármas összefogás függvénye. Ha az állami és önkormányzati szféra, a versenyszféra, valamint az akadémiai szféra (ahová az egyetem tartozik) beszél egymással, és okosan együttdolgozik, akkor a siker megalapozott. Ezt célozzák a nyilatkozatban megfogalmazottak.

Index: - Elegendő kollégiummal rendelkezik az intézmény az egyre nagyobb létszámú egyetemi polgár ellátására?

GZ: - Az elmúlt években szépen javult a helyzet. Megkaptuk az önkormányzattól a lehetőséget, hogy a Stadion úton egy középiskolai kollégiumba mi jelöljük ki a kollégistákat, mivel a gimnáziumok már a demográfiai gödör hatása alá kerültek, s kevesebb a diák. Igen jelentős mennyiségű helyet kaptunk a Stromfeld utcában a kórház nővérszállójában, valamint a Hotel Veszprém szobáinak döntő többsége is a hallgatók rendelkezésére áll. A Bem iskolát pedig két tőkeerős veszprémi vállalkozó vásárolta meg, és ott az egyetemisták számára újabb százegynéhány helyet létesített. Megkaptuk a Vár fokát is: a volt Nagyszeminárium épületének felső két szintjén működik kollégium. A VESZPRÉMBER Rt. korábbi munkásszállója és a Balatonalmádiban téliesített üdülők pedig további több száz helyet jelentenek. Ennek ellenére kollégiumi ellátottsági mutatónk így is csak az országos átlag környékén van, talán egy kicsit fölötte jár. A probléma orvoslására nyugati campusunkban, a Diákcentrum mögött - magántőke bevonásával - egy 800 férőhelyes diákhotel építése indul terveink szerint az ősz folyamán. Ebben internet csatlakozással, vizesblokkal felszerelt két-három ágyas szobák várják a hallgatókat, a földszinten pedig copy-shop, büfé, stb. kap helyet.

Index: - Nem fogja a diákszálló az eddigieknél is jobban zavarni a környékbeliek nyugalmát?

GZ: - A nyolc-tízezer egyetemista mozgása a városban - főleg az esti és éjszakai órákban - már sok problémát okozott a városrésznek, a rendőrkapitánynak és a rektornak is. Egy egyetemi városban mindig lesznek "környezetszennyező elemek". Ezt tudomásul kell venni mindenhol, nemcsak Veszprémben és Szegeden, hanem Cambridge-ben vagy Heidelbergben is. A kérdésnek két oldala van. A városban rengetegen élnek az egyetemistákból, ez a nyolc-tízezer fiatal nagyon sokat költ itt. Persze éjjel néha elhajolnak, és ebből problémák következhetnek, de aki járt valaha egyetemre, legalább egyszer biztosan maga is tett ilyesmit. Na, nem hetente, hanem egyszer - de akkor rendesen. Nem lehet minden egyetemista mellé rendőrt állítani, és nem is célszerű. Ha viszont valós okok miatt elkapnak valakit, akkor "rá is tudjuk beszélni", hogy ne az egyetemen folytassa pályafutását.