Mióta Zákonyi Tündével beszélgettem, tudom, hogy a Balatont szeretni nem a strandon való lángosozással egyenlő; ez valami sokkal komolyabb és nehezebb dolog. A NABE elnökasszonya édesapjának, a balatonkutató Zákonyi Ferenc szellemiségének örököse. Egyesülete 2000-ben a Balatoni Szövetség Balaton-díját, egy évre rá Az Év Civil Szervezete díját kapta meg, tavaly pedig a Veszprém Megyéért Érdemérem kitüntetettje lett.

Index: - Mit tekint a kilenc év legkiemelkedőbb sikerének?

Zákonyi Tünde: - Tulajdonképen minden egyes nagy program sikerélmény, de a szívem csücske mégsem a nagy NABE által készített munkák közül való. Az egyesület helyi csoportokból épül fel, s a balatonberényi csoport lelkes tagjaihoz kapcsolódik legkedvesebb élményem. Ők tízen feldolgozták a település történetét, járták a levéltárakat, képeket, tárgyakat gyűjtöttek - fel akarták göngyölíteni a helység történetét … és megcsinálták. Valami elképesztően gyönyörűséges lett az eredmény - még most is, ha rágondolok, nagyon meghatódom. A bemutatón jelen volt az egész falu, az öregektől a fiatalokig. Akkor éreztem, hogy értelme van ennek az egésznek, érdemes volt kitalálni és megalakítani az egyesületet. Hogy mennyire dolgozik jól egy-egy csoport, mindig attól függ, mennyire aktív a csoportvezető. Talán egy-két példától eltekintve - akik egy kicsit kevésbé kreatívak – valóban értékes, jó dolgokat találnak ki. Nekem az a legnagyobb öröm, ha látom, hogyan ragad át a többiekre is a lelkesedés. Egy példa: az egyik nyári hétvégén az ebben az évben alakult balatonrendesi csoport megrendezte az első női sodrófahajító versenyt. Hát nem tüneményes dolog ez? A csopakiaknak pedig eszükbe jutott, hogy felelevenítsék a madárijesztő-versenyek hagyományát. Ezek a ragyogó ötletek jelentik a sikert. Az, hogy táblákat avatunk és füzeteket jelentetünk meg, benne van a programunkban, azt vállaltuk, leírtuk. De ezek az egyéni kezdeményezések adják az igazi élményt, s én ebből látom, hogy a többieket is átjárta a tó szeretete.

Index: - Az egyesület emblémáján ez áll: "Vigyázz rám!" - ezt kéri a tó. Mik a Balaton legégetőbb problémái?

ZT: - Lehet, hogy meg fognak döbbenni, de olyan igazán égető probléma nincs. A víz minősége, hála Istennek, nagyon jó, a tó medencéje szépen telik, talán a partrehabiltitációs egyeztetés, ami megoldásra vár. Most arra kell vigyáznunk, hogy ne tudják azokat a területeket elvenni, feltölteni, amelyek még szabadon vannak, ne tudjanak nádast irtani, és a jogtalanul feltöltött részeket pedig le kell bontani. Tiltakozunk az ellen, hogy emberek "Én úgy szeretem a Balatont!" felkiáltással olyan területeket sajátítanak ki, amelyek a köz tulajdonában vannak. Mióta ezzel a témával komolyabban elkezdtünk foglalkozni, kaptunk olyan telefonokat, hogy jó lesz, ha golyóálló mellényt hordunk. Mindezek ellenére mi elmegyünk a Megyei Főügyészségig, vagy tovább is, ha kell.

Index: - "Csepegtessük a lelkekbe a Balaton szeretetét!" – ez az egyesület jelmondata. Mit jelent ez?

ZT: - Rá kell vezetni az embereket a tó értékeire. Elég annyi, ha leülnek a tópartra és meghallgatják, ahogy a hullámok a parthoz csapódnak. Bennem ez mindig sokféle gondolatot indít el, és a lányok azt állítják, bennük is. Sokan mondták már nekünk, hogy nem vagyunk normálisak, összeszedjük más szemetét!? De, hát az ember itt él, itt vannak a gyökerei, ez a település a miénk, hadd legyen szép! És ha más nem szedi össze, majd megtesszük mi. Egyszerűen nem jelent terhet. Tényleg szeretetből dolgozunk.