A könyv egy kultúraelméleti beszélgetéssorozat, melynek elején a résztvevők egy fotót néznek. Egy menyasszony és egy vőlegény áll a kamera előtt, feltehetőleg valahol Kínában, mert a pár maszkot visel, ami megvédi őket a SARS-vírustól. Németh Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy ezen kívül láthatunk még néhány fertőzést a képen, amelytől a párocskának nem sikerült megóvnia magát: Mercedes áll a parkolóban, reklámtáblák az útszélen, a férfi és a nő pedig nyugat-európai mintára öltöztek esküvői ruhába.

A memetika, melynek Sebők Zoltán filozófus a legnagyobb hazai képviselője, a kultúraelmélet új ága. A mém egyszerűen fogalmazva a gén kulturális megfelelője, információs minta, mely fenn akar maradni, s a biológiai létformák génsorozataihoz hasonlóan próbálja reprodukálni magát. Emberről emberre, agyról agyra terjed.

Mindennapi életünk egyszerű, ugyanakkor meglehetősen életképesnek bizonyuló mémje például a kézfogás, hiszen kezelünk agyba-főbe annak ellenére, hogy a gesztus eredeti funkcióját teljesen elveszítette. Megszülettünk, szocializálódtunk és elkaptuk, mint az influenzát. Hasonló ez a fordítva hordott baseball-sapkához. Hol van már az amerikai alsó-proletariátus provokatív gesztusa! Ma csak divat; hordják, de ki tudja, miért? A válasz a mémek környékén keresendő.

A tudományokban és a művészetekben is így megy ez. A tudósok gondolatai vagy a művészet produktumai szintén mémek. Hordozóik, gazdatestjeik vagyunk, hiszen nélkülünk nem rendelkezhetnének léttel. Persze módosulásuk kiküszöbölhetetlen, dehát tudjuk, az állatvilágban is vannak sikeres mutációk. Egy "Isten halott" jellegű filozófiai sláger például eredeti, nietzschei kontextusából kikerülve, számos új jelentéssel és variánssal gazdagodva fertőzi embermilliók agyát a XIX. század óta. Túlél. Agyunk tehát nem más, "mint trágyahalom, melyen mások gondolatcsírái új életre kelnek".

A lényeg annyi: nem mi használjuk a kultúrát, hanem az minket; s ebből az egyszerű tételből kiindulva beszélget Sebők és Németh művészetről, nyelvről, filozófiáról, vallásról és civilizációról.

(Németh Gábor-Sebők Zoltán: A mémek titokzatos élete. Kalligram, 2004.)