Az előzetesen vártnál lényegesen nagyobb kiterjedésű a Dunántúl középső és nyugati részét sújtó hernyóinvázió. A probléma május közepi észlelésekor a szakértők még azzal igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, hogy a kártevők az idegenforgalmi csúcsszezonra eltűnnek, a fák újra kihajtanak. A pusztítás azonban továbbra is folytatódik, és a Balaton-felvidékről kirajzó rovarok immár Zala megyében, sőt egyes hírek szerint az osztrák erdőkben is felbukkantak.

Hasonló, de kisebb mértékű kártételre utoljára 1994-ben volt példa (szintén a jelenleg is legfertőzöttebb Veszprém megyében), ebből vonták le sokan azt a - valószínűleg téves - feltételezést, hogy a hernyók látványos túlszaporodását tízévenként lehet várni. Jelenleg a szakértők arra számítanak, hogy a következő egy-két évben mindenképpen számítani kell a hernyók tömeges jelenlétére.

A májusi, peteszámláláson alapuló becslések alapján mintegy 31 ezer hektárnyi erdőterület tarra rágásával számoltak a szakértők, most azonban úgy tűnik, hogy a kártétel 70 ezer hektárt is érinthet. Mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (vagyis a természetvédelmi hatóság) illetékesétől megtudtuk, vegyszeres védekezést, azaz repülőgépes permetezést eddig csak egy szűk parti sávban végeztek, ám ennek hatékonyságát még nem lehet felmérni. Szemmel látható, hogy az érintett, pár ezer hektárnyi területű zónában kevesebb kárt tettek a fák lombozatában a hernyók, de az csak jövőre derül ki, hogy a permetezéssel az állatok szaporodását is sikerült-e megakadályozni (efelől egyébként a nemzeti parki szakembereknek erős kétségeik vannak, inkább úgy gondolják, hogy három-négy évbe is beletelik, amíg a túlszaporodott populáció összeomlik).

A gyapjas pille korábban is előfordult Magyarországon, látványos elszaporodását azonban gátolta, hogy alapvetően melegigényes, elsősorban a mediterrán régióban honos fajról van szó. A lepke hernyói eleinte csak a tölgy- és cserfák lombjával táplálkoztak, újabban azonban a gyümölcsfák levelét is lerágják. Az idei tapasztalatok szerint a Balatonfüred és Zánka közötti, észak felé a Bakony legdélebbi nyúlványaiig terjedő területen a legintenzívebb a kártétel. A pontos adatok várhatóan csak október végén állnak majd rendelkezésre, az erdészeknek a hónap elejéig kell jelenteniük az észleléseket az Erdészeti Tudományos Intézetnél. (népszabadság)