A felvételi ponthatárok alapján 167 ezer jelentkezőből 108 ezer hallgató jutott be valamilyen felsőoktatási intézménybe, amelyek a felsőfokú szakképzés kivételével, fel tudták venni a kormány által államilag finanszírozott összlétszámot - mondta el Magyar Bálint oktatási miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

"Körülbelül 108 ezer diák felvétele már biztosított, akár államilag finanszírozott, akár költségtérítéses képzési helyre, kicsit több mint 58 ezer diákot vettünk fel államilag finanszírozott helyre. Nappali alapképzésbe 45,5 ezren, esti és levelező alapképzésbe közel hatezer diákot vettünk fel" - mondta Magyar Bálint.

Hozzátette: a kormány által 2004-re meghatározott, államilag finanszírozott 62 ezres összlétszámot a felsőoktatási intézmények a felsőfokú szakképzés kivételével fel tudták venni. A felsőfokú szakképzésben maradt mintegy 1.900 helyre pótfelvételit írnak ki, míg további 1.800 diák felvételére, a hitéleti képzés, valamint a nemzetközi ösztöndíjasok és a határon túli magyar ösztöndíjasok vonatkozásában, későbbi időpontban kerül sor.

Hangsúlyozta: "az elmúlt években a demográfiai hatások ellenére nem csökkent a felvételizési kedv, és ez egy pozitív dolog, hiszen a tanulni vágyás elősegítheti azt a meggyőződést, hogy a tudás fontos tényező egy nemzet felemelkedésében".

Közölte, véleménye szerint ezt a meggyőződést úgy lehet megerősíteni, hogy a felsőoktatás a munkaerőpiacnak megfelelő diplomát ad. Rámutatott, fontos, hogy a tömegessé váló felsőoktatás alkalmas legyen a tömeg- és az elitképzés összeegyeztetésére.

A miniszter cáfolta, hogy nincsen megfelelő számú hallgató az egészségügyi oktatásban, hiszen, mint mondta, szinte az összes ilyen egyetemen nőtt valamennyivel a diákok száma 2003-hoz képest, s csak a Semmelweis Egyetemen stagnál a létszám.

Magyar Bálint ugyanakkor kiemelte: a Semmelweis Egyetemen például hatszoros volt a túljelentkezés a német idegen nyelvű képzésre. A magyar felsőoktatási intézményeknek, ha regionális vezető szerepet kívánnak betölteni a felsőoktatásban, akkor jelentős számú külföldi hallgatót kell vonzaniuk - fűzte hozzá.

Hangoztatta: az oktatáspolitika szempontjából át kell gondolni, hogy a magyar felsőoktatás a hazai vagy az uniós munkaerőpiacra képez-e, és azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyes szakcsoportokhoz tartozók milyen arányban maradnak Magyarországon.

Kifejtette: fontos, hogy a felsőoktatásban megmaradjon a túljelentkezések egy bizonyos mértéke, hiszen csak ez biztosítja, "hogy a diákok átlagos színvonala megfelelő legyen". Közölte, véleménye szerint a túljelentkezési arány növekedni fog 2005-től, mert várhatóan egyre több határon túli magyar felvételizik majd Magyarországon, illetve azért is, mert a tárca jövőre lehetővé teszi, hogy állami képzésben szerezhessenek diplomát azok is, akik a költségtérítéses rendszerben már kaptak bizonyítványt.

Mint mondta: idén Magyarország és a környező országok EU-tagsága révén mintegy 800 szlovákiai magyar hallgató jelentkezett magyar egyetemre vagy főiskolára, s ebből mintegy ötszázat vettek fel állami, illetve költségtérítéses képzésre. Ha Románia is csatlakozik az unióhoz, akkor már nemcsak a felvidéki, hanem az erdélyi magyarok is jelentkezhetnek. A miniszter elmondta: idén négy intézmény indított kísérleti jelleggel olyan műszaki, informatikai szakokat, amelyek már a bolognai folyamattal harmonizáló, három és fél éves képzésben zajlanak. Hozzátette: 2005 őszén bővül az ilyen képzést indító egyetemek száma, 2006 pedig már a teljes átállás éve, amikor is már csak ilyen képzéseket lehet indítani. Közölte: a tárca egyik célja, hogy a felsőoktatás belső arányait átalakítva, növelje a felsőfokú szakképzésben tanulók arányát. Bakos Károly, az Oktatási Minisztérium főtanácsadója kérdésre válaszolva elmondta: nem lehet megállapítani, hogy az idei ponthatárok magasabbak vagy alacsonyabbak voltak-e, mint a tavalyiak, hiszen semmi értelme összehasonlítani az adatokat, mert azok a jelentkezők és a képzési helyek számától függenek. (mti)