Történelmi napokat élünk - ahogy minden évben ilyentájt. Fiatal hazánkfiainak újabb generációja emelkedik ki ugyanis ezekben a koranyári hetekben a középiskolai padsorokból, és pályázik az "érett" minősítés elnyerésére. Egyszóval zajlanak a szóbeli érettségi vizsgák.

Az érettség kérdése érdekes dolog, megállapítása pedig elég nagy felelősség. A mai gyakorlat azt mutatja, hogy a fiatalok túlnyomó része megérik, mire átbirkózza magát a középiskola négy osztályán. Ez persze nem volt mindig így. Néhány évtizeddel ezelőtt az érettségi megszerzése még jelentett bizonyos rangot, mára pedig szinte alapkövetelménnyé vált. Ez a folyamat (már hogy lassan az emberek 80 százaléka leteszi az érettségit) két következménnyel is jár.

Az egyik eredmény az érettségi súlyának, rangjának csökkenése. Régebben ilyen típusú vizsga birtokában egész komoly állásokra lehetett eséllyel pályázni - ma a legtöbb munkáltató szóba sem áll érettségizetlen munkavállalókkal. A másik következmény - ezzel szoros összefüggésben - az érettségi színvonalának csökkenése. Botorság lenne ugyanis azt hinnünk, hogy a ma fiataljai ennyivel okosabbak lennének a megelőző generációknál - alacsonyabb a léc, amit át kell ugraniuk.

Idén (néhány kivételtől eltekintve) utoljára próbálkozhattak a végzősök a "hagyományos" típusú érettségivel, jövőre a vizsga új rendszer szabályai szerint zajlik már. A kétszintű érettségi részben pontosan az értékcsökkenésnek próbál gátat szabni a magasabb felkészültséget igénylő, emelt szintű matúra bevezetésével. Hogy ez hogyan sikerül majd, az még a jövő kérdése.

Idén azonban még a megszokott módon bizonyítják jövőnk zálogai, hogy a felkészítő tanárok munkájának hála (vagy éppen ennek ellenére) sikerült elérniük bizonyos (tényleg minimális) színvonalat az érettségi tárgyak elsajátításában. A másik oldal képviselőjeként is sok érdekes információra sikerült szert tennem az elmúlt héten, például, hogy a Kiegyezés Ausztria és Németország között történt, az "ősmasszívum" elnevezés meg fiatal és puha kőzeteket jelöl. Persze egy régi adoma szerint a "Mi Magyarország államformája?" kérdésre az "Olyan rántotthús alakú..." is potenciális válasz, de a ma fiataljait sem kell félteni, ha meglepő fordulatokat várunk egy vizsgán történő elbeszélgetéstől. Pl.:

- Nevezze meg legközelebbi rokonainkat a finnugor nyelvcsalád ugor ágából!
- ?????? (kétségbeesett és könyörgő pillantások)
- Mit csinálnak a kártyával?!
- ... (hatásszünet) Vannak az osztjákok...

Mit is mondhatnék lezárásképpen? Hajrá emelt szint!!!