A BM, a KVM, az egészségügyi, környezetvédelmi, oktatási és még egy sor egyéb tárca közösen veszi szárnyai alá idén azt az ügyet, mely nemcsak a mezőgazdaság, de a népegészségügy szempontjából egyaránt fontos, sőt egyre fontosabb. A parlagfű magjai akár 30-40 telet is átvészelnek a mélyben, de ha egyszer megmozgatják a földet, akkor megindulnak világhódító útjukra.

S ha még az eső meg a szél is besegít, bizony sokan megkönnyezik a gyom áldásos, természettől kapott tulajdonságát. Azt hogy él és rendületlenül szórja a virágport. Hát ne engedjük neki...

A parlagfű is, mint annyi más dolog a világon, a tengeren túlról érkezett hozzánk, egész pontosan Szerbiába. Onnét terjedt tovább a kontinensen. Nálunk Somogyban fedezték fel először. Ma már nincs az országnak olyan szeglete, ahol ne ütné fel fejét ez a sokat szidott növény, s az allergia pedig népbetegséggé vált: betegeink száma tíz év alatt megtízszereződött. Napjainkban majd minden harmadik magyar végigszenvedi nyaralását. Érdemes azonban felkeresni a tüdőgondozókat, ahol szezon előtt allergénszűrő vizsgálatokat szerveznek.

Okkal szidjuk a parlagfüvet, mert jól ismerjük a szénanáthát, ami igen kellemetlen orr-, szem-, garat- és fülviszketéssel, tüsszentéssel, orrfolyással, könnyezéssel jár. De még ennél is kellemetlenebb az asztma, ami rohamokban jelentkezik, és azonnali gyógykezelést igényel. A városházán a felkészülés jelenlegi helyzetét és a tennivalókat ismertették az ÁNTSZ képviselői, valamint a polgármesteri hivatal munkatársai.

A tisztiorvosi szolgálat feladata a környezet gyommentesítése, bár a parlagfüvet teljesen kiirtani sohasem lehet, a magok évtizedekig jól elvannak a földben. A növénynek nincsenek természetes ellenségei; pontosabban Amerikában élnek rovarok, melyek parlagfüvet esznek, de mindeddig nem sikerült behozni őket az országba, nemúgy, mint annak idején a krumplibogarat. Ellenségnek maradunk egyedül mi, emberek. A gyomirtás viszont mit sem ér, ha nem ismerjük magát a gyomot. Az ÁNTSZ-es szórólapokról ez jól megtanulható, főként, ha valaki egy szórólappal kimegy a határba és a gyakorlatban azonosítja be a növényt... Az ÁNTSZ a média és a pedagógusok szerepét, felelősségét is fontosnak tartja. Lényeges a gyerekek bevonása a parlagfű irtásba, nem csak, mert az valami irtó jó egy buli, hanem elsősorban azért, hogy minél előbb tudatosítsuk bennük a védekezés fontosságát.

A küzdelem nemcsak pénz, de akarat kérdése is. Veszprém városa idén összesen három céggel kötötte meg a korábban lejárt parkfenntartási szerződéseket. A munkák jelentős hányadát a rendszeres kaszálás, fűnyírás és a gaz elszállítása teszi ki. A város által a parkokra szánt, évi 135 milliós összegnek is majdnem a fele a 110 hektárnyi felület rendszeres kaszálására megy el. A belvárosban 13, a lakótelepeken hat, a külvárosi részeken három alkalommal nyírnak egy szezonban. A polgármesteri hivatalnak hatósági jogköre van a magán- és intézményi területek ellenőrzésében; a bejelentéseket fogadják, a helyzetet felmérik, a tulajdonost felszólítják. Tavaly is így tettek, s ennek eredményeként egyetlen alkalommal sem kellett bírságolniuk: a felszólítás hatásos volt. Rögtön adódik a kérdés, hogy miért kell megvárni a munka hatósági elindítását? Vajon a tulajnak nem érdeke a gyommentes környezet? Vagy csak olyan szerencsés, hogy nem szenved az allergiától?

Veszprémben egyébként július 2-3-án, pénteken és szombaton szervezett parlagfűgyűjtési akció zajlik. Négy konténert helyeznek ki: a Március 15. utcai könyvtárnál, a Cholnoky buszfordulóban, Kádártán és Rátóton. Az akciót nyugdíjas klubok segítik. A résztvevőket díjazzák, a díjakat a Virágos Veszprémért gálán adják át. A június 16-i sajtótájékoztatón részt vevő hivatali-, illetve szakemberek együtt kérik a veszprémieket: működjenek közre az akcióban.