Az elmúlt néhány évben viszonylag sok lehetősége volt egy veszprémi egyetemistának arra, hogy valamilyen formában külföldön tanulhasson, illetve szakmai gyakorlatot végezzen. A Veszprémi Egyetem már az 1998/1999-es tanévben teljes jogú tagja volt az európai uniós tanulmányi programoknak. Bár a cserekapcsolatok nagyon alacsony számú hallgatóval indultak, mihelyt a diákok megismerték a lehetőséget, egyre többen jelentkeztek.

Hazánkat az elmúlt években az Európai Unió felkészülésben lévő országnak tekintette, ezért a bizottsági ösztöndíjon túl Phare támogatásban is részesítette a felsőoktatási intézményeket, mely összeggel a legtöbb esetben fedezte a kiutazások költségét. Ezzel persze a hallgatói mobilitás mértéke is folyamatosan nőtt, és egyre többen jöttek rá arra, hogy érdemes külföldre menni három hónapra vagy akár két tanévre is. A nagy lelkesedés és a viszonylag jó pénzügyi támogatás hatására a kiutazók száma elérte a 90-100 főt, míg vendégdiákok elvétve érkeztek hozzánk. Az Unió szabályozását követően ezek a számok arányba kerültek egymással. Így jelenleg 68-70 magyar és 32-36 külföldi hallgató cserél oktatási intézményt hosszabb-rövidebb időre.

- Ha úgy tetszik, ezek a kapcsolatok a szakmából nőnek ki, hisz a magyar egyetemek, főiskolák tanszékei kétoldali szerződést kötnek egy külföldi intézménnyel. Örvendetes, hogy 1999 óta folyamatosan nő ezen bilaterális megállapodások száma, és sok esetben a külföldi partner kezdeményezi a szerződés meghosszabbítását, kiegészítését - mondja dr. Hortobágyi Ildikó, a Veszprémi Egyetem adjunktusa, aki amellett, hogy a Nemzetközi és Projektszervezési Osztály vezetője, megalapítása óta az angol tanszék oktatójaként tanítja mindazt az elméletet, amely egy jó EU állampolgársághoz kell.

Az európai uniós csatlakozást követően a szervezett körülmények között kiutazó hallgatóknak - legalábbis eleinte - nagyobb esélyük van arra, hogy saját képzési területükön úgy tanulhassanak tovább külföldön, hogy azt el is fogadják, és ne veszítsenek éveket, hiszen mind tanulmányilag, mind szociálisan a két egyetem nemzetközi ügyekért felelős kollégái egyszerre tartják rajtuk a szemüket. Az unióba történő belépésünk hasonlóképpen könnyíti meg a külföldi diákok magyar egyetemekre való bejutását.

A hallgatók be- illetve kiutazása eddig sem jelentett gondot. Bár a vízumot eltörölték, a hallgatói státusz és az ideiglenes tartózkodási engedély megszerzése most is kötelező jellegű minden diák számára. Újdonságot jelent az uniós felsőoktatásban a kreditrendszer elszámolása, a részleges tanulási idő elfogadása és beszámítása.

Dr. Hortobágyi Ildikó szerint néhány év alatt az egységes felsőoktatási térségen belül az Unió országaiban szerzett diplomák is elfogadásra kerülnek. Ezt a folyamatot segíti elő a kredittranszfer jobb megismerése, az oktatási programok egymáshoz való közelítése; látható jele pedig az az ekvivalencia betétlap, mely az új diplomákhoz csatolva a nemzetközi tudást garantálja.

De vajon tőlünk mit tanulhatnak az uniós állampolgárok? A "poroszos" iskolarendszernek köszönhetően fegyelmezettséget, magas tanulási és munkamorált, illetve tárgyi tudást. Elméletből ötös, a gyakorlat hiányos... - a helyzet azonban nem ilyen drasztikus. Az viszont valóban igaz, hogy a magyar hallgatók a csoportmunkában, bizonyos feladatok gyakorlati megvalósításában nem brillíroznak; s ez a projekttevékenységre épülő külföldi tanulmányoknál igencsak hátránynak számít. Ezzel szemben a brit fiatalokat gyakorlati gondolkodásra ösztönzik azáltal, hogy már 13 évesen megismertetik velük a tőzsde és a bank világát, míg a dánok ugyanennyi idősen internetes honlapokat és modern bútorokat készítenek, terveznek.

czi

folyt. köv.