Miközben tíz hazai vállalatvezető és gazdasági döntéshozó közül kilenc úgy véli, hogy cége legalább közepesen felkészült az EU- csatlakozásra, addig konkrét lépéseket csak hatvan százalékuk foganatosított - derül ki a BellResearch és a Figyelő, valamint az Üzlet és Siker magazin közös felméréséből. Tovább >>>

A felmérésről az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a magyarországi vállalatok közel kétharmada tett konkrét lépéseket azért, hogy megfeleljen az európai uniós csatlakozás kihívásainak. A nagyvállalatoknál ez az arány 85 százalékos, a középvállalatoknál 75, a kisvállalatoknál kevesebb mint 60 százalék.

A kutatás célcsoportját a legalább 10 főt foglalkoztató társas gazdálkodó szervezetek alkották. A felmérés során a célszemélyek a cégek első számú vezetői és gazdasági vezetői voltak, akik kompetensen nyilatkozni tudtak az előzetesen bemutatott tematika alapján a kérdésekre. Összesen 512 telefonos interjú készült, az adatfelvétel 2004. március 15-26. között történt.

A konkrét lépéseket tevők közül csaknem minden második minőségi tanúsítványokat, illetve szabványokat szerzett be. Közel ugyanennyien rendszeresen tájékozódtak, illetve felkészítő oktatást tartottak a vállalatnál. Kétötödük a csatlakozás kapcsán vállalati stratégiát készített és tervezésében figyelembe vette a hatásokat, és ugyanennyien fejlesztést hajtottak végre informatikai rendszereikben. Több mint egyharmaduk a vállalati menedzsment szemléletét, illetve üzleti folyamatait is hozzáigazította a megváltozott követelményekhez. Egyötödük vett igénybe külső tanácsadót és csaknem ennyien létesítettek nemzetközi partner kapcsolatokat. A vállalatok a felkészülés akadályai között leginkább - 25 százalékban - a tőkehiányt jelölték meg. A tájékoztatás elégtelensége vagy nehéz elérhetősége szerepel a második helyen, bár itt a nagyvállalatok vezetőinek részesedése mintegy kétszer akkora, mint a kis- és középvállalatoké. Az elavult eszközpark, a berendezések új feladatok megoldására való alkalmatlansága valamivel kevesebb mint 12 százalék számára jelent problémát. A vállalati kompetencia elégtelensége áll a felkészülés útjában a válaszadók 6 százalékánál. A törvényi szabályozás, a megfelelő jogszabály hiánya csak a nagyvállalatok körére jellemző felismerés: közel egyötödük gondolja így. Csaknem 12 százalékot ér el azok aránya, akik ilyen akadályt nem látnak. Az egyes vállalati szegmensekben eltérő a kép: míg a középvállalatok vezetőinek több mint egynegyede, a nagyvállalati szegmens 23 százaléka állítja ezt, addig a kisvállalatok vezetői között mindössze 9 százalék osztotta ezt az álláspontot.

A hazai cégvezetők átlagosan 4-5 forrásból tájékozódtak az EU-csatlakozással kapcsolatban, a legtöbben a napilapokat választották, de csaknem ekkora szerepe van a televíziónak is (77, illetve 74 százalék). A nagyvállalati szegmens képviselőinél az első helyezett (4 százalék) az üzleti lapok kategóriája, náluk a TV és a napilapok hátrébb szorulnak (51 és 65 százalék). Az üzleti hetilapokat a többi szegmens is ugyanolyan mértékben használja (72-73 százalék), de a napilapokat e körben nagyobb mértékben (75-84 százalék). A rádió a következő forrás, és nagyjából a középmezőnyt jelentik az EU-s nyomtatott kiadványok, a konferenciák és a kamarák. A sort a külföldi weboldalak és az EU-témájú tréningek zárják.

Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója szerint az, hogy a kifejezetten az EU-felkészülés céljából létrehozott információforrások a sor alsó végére szorultak, azt sugallja, hogy ezek hatékonysága nem megfelelő, és mindezidáig nem érték el valódi céljukat. A csatlakozással kapcsolatos elérhető információ mennyiségével leginkább a középvállalatok vezetői elégedettek (65 százalék). A teljes mintának mintegy 58 százaléka kielégítőnek tartja az ellátottságot, míg elégedetlenségének 13 százalékuk adott hangot. (mti)