Elodázhatatlan, hogy az államháztartás méretét korlátozzuk, halaszthatatlan viszont az általa nyújtott szolgáltatások színvonalának a javítása - jelentette ki Draskovics Tibor a Magyar Jogász Egylet fórumán pénteken, Balatonfüreden.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: ha a magyar gazdaság gyorsan kíván felzárkózni az Európai Unióhoz, akkor ehhez növekedési tartalékokat kell feltárnia. Hozzátette: a gyorsabb növekedéshez nagyobb teljesítmény és többlet-erőforrás kell, utóbbi pedig a költségvetési újraelosztás mérséklésével érhető el.

Draskovics Tibor rámutatott: az újraelosztás nálunk megközelíti a GDP 50 százalékát, ami a fejlett nyugat-európai államok szintje. A pénzügyminiszter szerint az állam működtetésére fordított kiadások az 1990-es szinthez képest reálértéken több mint 50 százalékkal magasabbak, miközben az egészségügyi és jóléti kiadások reálértéke éppen csak elérte a 14 évvel ezelőtti szintet. "A magas újraelosztás mögött az húzódik meg, hogy az állam arányaiban lényegesen többet visz el a társadalom erőforrásaiból, mint korábban, a jóléti, egészségügyi és oktatási kiadások pedig nagyjából ugyanazon a reálértéken vannak, mint korábban, miközben a társadalmi igények lényegesen nagyobbnak" - vélekedett a pénzügyi tárca vezetője.

Álláspontja szerint át kell tekinteni az egyes nagy rendszereket - egészségügy, oktatás, közigazgatás, honvédelem -, hogy mennyiben lehet a teljesítmény-orientációt érvényesíteni, s ehhez milyen intézményrendszer tartozik és milyen finanszírozás. A pénzügyminiszter közlése szerint "a kormány jó néhány területen elindult: a honvédségnél folyik a nagy átalakítás, az egészségügyet illetően pedig kezdenek körvonalazódni a nyilvánosság számára is a kormány elgondolásai".

Draskovics Tibor szerint el kell dönteni, hogy mit tartanak fontosabbnak: az adott rendszerben működők érdekeit - s akkor nem lesz átalakítás -, vagy pedig "azok szempontjait tekintjük elsődlegesnek, akik ezeket a szolgáltatásokat kapják, igénybe veszik, azokra rászorulnak". Elmondta: "nem lehet kérdés, hogy az utóbbi mellett kell dönteni, s akkor el kell vállalni az ezzel járó nem kis társadalmi konfliktust, s meg kell nézni azt is, hogy a mai jogszabályok érvényre juttatják-e ezt a követelményt."

Álláspontja szerint "a jog alkalmazkodjon a változó igényekhez, követelményekhez és célokhoz". Rámutatott arra is, hogy a hatályos alkotmány nem szab gátat az átalakításoknak, noha - mondta - a "vitákban majd nagyon sokan megpróbálják maguk elé húzni az alkotmányt, s a fennálló viszonyokat úgy bemutatni, mint az alkotmányban foglalt követelmények egyetlen lehetséges kielégítési módját". (mti)