Az immár huszonöt tagországot tömörítő szervezet - az EU - államainak sorában hazánk a maga leendő huszonnégy képviselőjével a középmezőnybe fog tartozni. Németország kilencvenkilenc, míg Málta mindössze öt képviselőt delegálhat az Európa Parlamentbe. Nem vagyunk hát olyan kicsik, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az idén csatlakozott tizenöt tagállam közül a második legnagyobb Magyarország.

Várható hát, hogy némi beleszólásunk nekünk is lesz a dolgokba. De nem mindegy, milyen politikai nézetből. Ezért is fontos részt venni a szavazáson.

A veszprémi városháza aulájában létrehozott EU-s kiállítás fő célja megismertetni a veszprémieket azzal, milyen felállásban működik az Európa Parlament, milyen szerepet kapnak tevékenységében a tanácsok, a bizottságok, és mi a feladata, hatásköre magának a parlamentnek.

A május 14-i megnyitón dr. Szalay András európai integrációs és informatikai fejlesztési tanácsnok kiemelte: fontos a magyar lakosság nagy arányú részvétele a júniusi választáson, hiszen felelős döntésről lesz szó. Akkor dől el, kik lesznek azon politikusaink, akik ellátják majd országunk képviseletét az unióban. Mivel a világ legtöbb médiája bemutatja majd, melyik tagállam lakói milyen arányban vettek részt a nagyjából egy időben zajló választásokon; nem mindegy, milyen kép alakul ki rólunk mindjárt az elején. Ki-ki a saját, egyetlen X-ével személy szerint is hozzájárul ahhoz, hogy a demokratikus intézményrendszer adta keretek között juttassa be a számára szimpatikus nézet képviselőjét.

Nem árt tudni, hogy az egyes pártlisták közül választva tulajdonképpen nem adott személyeket juttat be az ikszelő polgár, hanem bizonyos eszmék, politikai irányzatok képviselőit. A képviselők nem nemzeti hovatartozás, hanem inkább párthovatartozás alapján különülnek el. Akárcsak az egyes államok saját parlamentjeiben. Más azonban a nemzeti és az EU-parlament feladata, hiszen míg az előbbi törvényhozó, jogalkotó és a kormányzatot ellenőrzi, addig az utóbbi nem hoz törvényeket és nincs jogalkotó szerepe.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mégis mit csinál akkor ez a sok ember az Európa Parlamentben? A tanácsokban történik lényegében a nemzeti érdekek érvényesítése. A parlament jóváhagy, véleményez, esetenként visszaadja átdolgozásra a tanácsnak az irányelveket. A munka az EU-nál is szakbizottságokban folyik, jelenleg tizenhét ilyen működik. Ezek a hazaiakhoz nagyjából hasonló területeken tevékenykednek, mint például külügyi, szociális, környezetvédelmi, mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság. A napirendet az Elnökök Konferenciája határozza meg, melyet a parlament soros elnöke, alelnökei és a politikai csoportok vezetői alkotnak.

A fotókkal illusztrált, ám zömmel szöveges információkat tartalmazó kiállítás megnyitóján Szalay András a Veszprém Index kérdésére válaszolva elmondta: rengeteg az unióról, az EU-parlamentről és a választásokról szóló információ, mondhatni ismeretdömping jellemzi a csatlakozás utáni, választások előtti heteket. Mégis, a leendő választók, EU-s polgáraink nagy része tájékozatlan. Két fő oka van ennek, egyik, hogy csak az aktívan érdeklődők, az utánajárók jutnak az információk birtokába. A másik pedig a belpolitikai küzdelem, amely figyelemelterelő szerepével rájátszik a tájékozatlanságra.

Dr. Szalay András elmondta még, hogy a nagy lobbizás lehetősége, illetve az, hogy az Európa Parlament sem törvény- és jogalkotással nem foglalkozik, látszólag ellentmond egymásnak. Minek akkor lobbizni? - kérdezhetné bárki. Azonban tudni kell, hogy a parlamentnek egyetértési joga van a bizottságok felől érkező rendeletek esetében. Ezen a jogon keresztül valósul tehát meg a népképviselet.