Mint könyvsznob és moly mindig arra törekedtem, hogy szobámban a lehető legnagyobb felületen pompázzanak a könyvek, szinte várom tőlük, hogy elbarikádozzanak a világ elől. Szép sorjában, minden témában, szép színesen, komótosan, tudományosan figyelnek engem, s egy arisztokrata nagybácsi eleganciájával kényszerítenek az olvasásra. Kényes pontossággal válogatom magamhoz őket a boltokban, erősen startolva az értéket képviselőkre, mondhatni a "Szép Magyar Könyvekre".

A tegnap megnyílt VMK beli kiállításra indulván, azon gondolkodtam, vajon mitől szép egy könyv? A szépséget a küllem adja vagy a belbecs? Szerintem a belbecs, de ezen a versenyen nem ez dominált. (Ami nem feltétlen jelent rosszat). A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete ötletelte a szóban forgó szépségversenyt. A benevezett könyveknek számtalan szűrön kellett átesniük, hogy végül is versenyben maradjanak, és így számtalan szépségpróbáló kiállításra hurcolják őket. (A VMK is egy ilyen bemutató tárlatra vállalkozott, bár ne tette volna.)

Bízom benne, hogy a rengeteg zsűrizés miatt maradtak ilyen kevesen, mert 30-nál több könyv aligha van a tárlaton. Na itt keseredtem el. Ennyire szegényes lenne országunk kínálata? Pedig abban a hitben éltem, hogy tülekedés van a kiadók között. És, hogy ebben a nagy tülekedésben mindenki a lehető legszebbet próbálja kipréselni magából. Továbbá váltig meg voltam győződve róla, hogy általam nem ismert kiadványokkal kápráztatnak el. Hiszen vidékre a megjelent könyvek töredéke jut le. De nem így volt, hiszen már jól ismert és átlapozott "barátokkal" találkoztam. Elkeserített az is, hogy a Tankönyv kategóriában az angol-magyar szótáron és egy pár elsősöknek szánt matematika feladatfüzeten túl, nem volt semmi. Szépirodalmi kategóriában, ha 6 kiadvány szerepelt (azt sem értettem igazán...)

Továbbá nem értettem, hogy egy ilyen szegényes anyagú kiállítást kinek éri meg megrendezni? A VMK szemszögéből jobbnak láttam volna, ha társulnak esetleg egy helyi könyvesbolttal és megpróbálják gazdagítani a kínálatot. Vagy plakátokkal és egy esetleges könyvtörténeti összefoglalóval próbálják meg feljavítani a helyzetet.

Így azoknak a hasonszőrűeknek, akik velem együtt szeretik a szép és igényes kiadású könyveket, azt tudom tanácsolni, hogy az esetleges csalódást okozó "kiállítás megtekintés" helyett inkább válasszák a "könyvesbolti böngészgetés" mára már eltűnőfélben lévő perceit.