A Bakonyban lévő Hegyfő-dűlő Herendtől három kilométerre nyugatra, Városlődtől két kilométerre keletre, Csehbányától 1,2 kilométerre délre, a tengerszint felett 420 méteres magasságban van. Miért ez a részletező földrajzi meghatározás? Mert a következő hetekben, hónapokban valószínűleg ez a fennsík lesz a legtöbbet emlegetett hely a hegység számtalan kitűnő kirándulóhelye közül.

Csakhogy a Hegyfő-dűlőre nem szalonnasütőt vagy turistaházat terveznek építeni. Regionális hulladéklerakót építene ide a Balaton-felvidék 162 települése által alakított konzorcium. Mintegy háromszázezer ember háztartási szemetének azt a részét tárolnák itt - az Európai Unió szabványainak megfelelően -, amelyet nem lehet hasznosítani vagy újra feldolgozni. A fennsík a tőle öt kilométerre fekvő Szentgálhoz tartozik. A település lakói tavaly december 6-án helyi népszavazáson járultak hozzá, hogy a Hegyfő-dűlőn megépüljön a hulladéklerakó. A szentgáliak ezért számos kedvezményt és ígéretet kaptak a konzorciumtól: többek között hatvanhárommillió forintot iskolaépítési pályázatuk önrészéhez, három évig ingyenes szemétszállítást, útépítést és egy régi hulladéktelep felszámolását.

- Nyilvánvaló, hogy a szentgáliak nem a hulladéklerakóról, hanem a kedvezményekről szavaztak tavaly decemberben - vélekedik Rieth Nándor, Herend polgármestere. Szerinte a szentgáliakat nem érdekli a lerakó, hiszen nem is nekik kell elszenvedniük annak hátrányait és veszélyeit, hanem a tervezett létesítménnyel közvetlenül szomszédos három településnek. Egy előzetes környezetvédelmi hatástanulmány egyébként már született a Hegyfő-dűlőre tervezett létesítménnyel kapcsolatban: eszerint a terület alkalmas a tervezett lerakó megépítésére. Viszont a herendi önkormányzat is felkért egy szakértői csoportot szakvélemény megfogalmazására: eszerint nem szabad ott lerakót építeni.

A herendiek nem titkolják: korrupciót gyanítanak a telekvásárlás hátterében. Erre utaló megjegyzések hangzottak el március 30-án Herend, Városlőd és Csehbánya önkormányzatának együttes, nyilvános ülésén. Több helyi lakos azt mondta: a hulladéklerakót építő konzorcium gesztortelepülése, Veszprém város önkormányzata rosszul sáfárkodott a rábízott pénzzel, amikor a lerakóhoz szükséges húszhektárnyi földet négyzetméterenként 240 forintért vette meg, miközben a terület értéke egyes szakértői vélemények szerint mindössze ennek az árnak az egytizede.

- Többen is eladták volna a földjüket kevesebbért, volt konkrét ajánlat 80 forintos négyzetméterenkénti árért is - állítja a herendi polgármester.

A Hegyfő-dűlő ominózus része a volt szentgáli alpolgármester asszony birtokában volt. Sófalviné Tamás Márta, aki a napokban családi okok miatt mondott le önkormányzati tisztségéről, nem kívánt nyilatkozni lapunknak az ügyben. Így arra sem adott választ, hogy miért adta ajándékba a konzorciumnak a lerakóhoz szükséges terület egytized részét. Az építkezés ellenzői szerint erre csak azért volt szükség, hogy ezzel a gesztussal kikerüljék a törvény előírásait, amely szerint a környező telektulajdonosoknak elővásárlási joga lett volna a területre.

A vásárlás körülményei miatt a tervezett lerakóval szomszédos három önkormányzat feljelentést tett az ügyészségen, és bíróságon szeretné megsemmisíttetni a szerződést. Környezetvédelmi aggályaikat pedig írásban juttatták el az építés feltételeit még jelenleg is vizsgáló Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez.

Dióssy László, Veszprém polgármestere több alkalommal is kijelentette a nyilvánosság előtt: felelőtlennek tartja a herendiek, a városlődiek és a csehbányaiak tiltakozását. - Ez egy olyan, 6,5 milliárd forintos projekt, amely 162 település gondjait oldaná meg, köztük a három tiltakozó települését is. A beruházás felét az unió, negyven százalékát a magyar kormány fizetné. Ezt a projektet veszélyeztetik a tiltakozók, meg sem várva, hogy a környezetvédelmi hatóság lefolytassa az ilyenkor szükséges eljárást - jegyzi meg Dióssy.

A veszprémi polgármester hozzáteszi: a konzorcium részéről felmerült a gondolat, hogy a három tiltakozó települést zárják ki a vállalkozásból. Dióssy furcsállja, hogy éppen a herendiek tiltakoznak az új, korszerű lerakó ellen - miközben Herend hulladékát ma is az elavult, hamarosan megtelő veszprémi szeméttelepre szállítják.

Hartmann Ferenc, a hulladéklerakó építéséért felelős veszprémi alpolgármester cáfolja, hogy bárki is megkereste volna őket olcsóbb telkekkel. Az alpolgármester hozzáfűzi: már tavaly szeptember 29-én tájékoztatták a herendi képviselő-testületet a tervről, s akkor egyetlen ellenvetés sem hangzott el a beruházással kapcsolatban.

A terv támogatóit szorítja az idő: hazánk uniós csatlakozásáig el kell fogadtatni a brüsszeli hatóságokkal a beruházás pénzügyi tervét (ezt február 26-án a magyar kormány és az unió képviselői már aláírták), és az előzetes építési terveket is jóvá kell hagyatni az unióval május elsejéig.

A herendi polgárok nemrég élő lánccal tiltakoztak a tervezett építkezés ellen. (népszabadság)