Balatoni vízutánpótlás a Dunán keresztül?
Beküldte szerk -
Az elmúlt évek aszályos nyarai miatt nyolcszáz milliméternyi csapadék hiányzik a Balatonból. A vízutánpótlás környezetkímélő megoldásának van egy magányos harcosa, dr. Kopár István a Balatoni MAHART egykori vezérigazgatója, akinek nevéhez a balatoni hajózás és kikötőfejlesztés virágkora fűződik.
Tervei szerint a megoldás a Balatont a Dunával összekötő Sió-csatorna újjáélesztését össze kell kapcsolni a 122 kilométer hosszú vízi úttal érintett és hátrányos helyzetű somogyi és tolnai kistájak térségfejlesztésével.
Nemcsak a Balaton, hanem a Sió környéke is lehetne a vízi sportok, a hajósok és horgászok paradicsoma. A 79 éves szakember fáradhatatlanul járja terveivel a minisztériumokat és a hivatalokat. Tavaly húsz százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma és aggódva készülnek az idényre, mert a kérdés most is az, hogy lesz-e több víz a tóban? Ennek ellenére a legutóbbi tudományos tanácskozáson arra a felfedezésre jutottak, hogy nem szükséges a beavatkozás, bízni kell abban, hogy a tó képes lesz regenerálni magát.
- Van egy általános felmelegedés és a 25 éves átlagos fölmelegedés plusz két fokot jelentett ebben az országban is. Akkor, ha ez így folytatódik, egyre kevesebb csapadékkal és egyre kisebb vízszinttel kell megbirkóznunk vélte műsorunkban a szakember.
A vízutánpótlásra sokféle ötlet született az elmúlt esztendőkben: szó volt arról is, hogy a Rába vizét esetleg a Zala vízgyűjtőjén keresztül lehetne a Balatonba juttatni, de volt olyan ötlet is, hogy a Mura környéki tavakból lehetne valamiképpen vizet hozni a Balatonba. Kopár István javaslata viszont mégis arról szólt, hogy miként készüljünk fel a Balaton vízutánpótlására - mégpedig a Sió-csatornán keresztül. Azon a csatornán keresztül, amely egyébként 2000 tavasza óta zárva van.
- Ezt a csatornát mi - ahogy 156 éve Széchenyi István megálmodta egy tervben - nem valósítottuk meg, illetve nem helyeztük üzembe. Csak akkor használtuk, amikor éppen szükség volt a Balaton vízszintjének leengedésére. Vagy amikor a Füredi Hajógyár exporttevékenysége következtében ennek a gyárnak a termékeit kellett az egyiptomi foszfátszállító, vagy a MAHART részére szállított uszályok, vontatók gyártása során a Dunára elküldeni. Vagyis ez a csatorna valamikor igazi hajózóút volt, ma már szinte elképzelhetetlen, amikor elnézzük a Sió-csatorna eliszaposodott, elszennyesedett - inkább árkát, mint medrét. Ez az állapot véleményem szerint Európában nem tartható tovább és a csatorna - amelyet 1990-ben a VIZITERV elkészített -, állandó víz biztosításával egy csodálatos idegenforgalmi bázissá alakítható át.
A terv tehát abból állna, hogy nyíljon meg a csatorna és a Dunából nyerje a Balaton a vízutánpótlást. Ezzel szembe állítható az a vélemény, hogy óriási ökológiai kockázatot jelent a Duna tisztítatlan szennyes vize. Kopár István erre reagálva megjegyezte: a napokban értesült róla, hogy biztosították azokat a forintokat, amelyek szükségesek a dél-pesti szennyvizek megtisztításához, ami 2008 - 2009-re van tervezve. Ez egybeesik azzal a programmal, amellyel - a négy zsilip megépítésével párhuzamosan - a rendszert üzembe lehetne helyezni. (magyar rádió online)