Mottó: "Egyre többet olvasok a dohányzás ártalmairól. Ideje lenne leszokni az olvasásról."

Van valami erős magyar késztetés, hogy mi "EUbbak" legyünk az EU-nál.
Az eminens diák strébersége dúl a jogharmonizáció viharos tengerén, ha szabad egy képzavarral élnem.

Egy ideje a dohányosokat különös kiemelt szívatás sújtja. Nem elég hogy lassan másodrangú állampolgárok lettünk a közintézményekben, hogy a fizetés-dohányár arányai erősen elbillentek a rablás felé, de még mint hülye gyereket, folyamatosan ki is oktatnak minket; hogy a dohányos meghalhat (mintha más nem...), hogy a dohányzás elzárja az artériákat, szívrohamot, agyvérzést okoz, árt a babának (hogy ártana, hiszen előtte már ártott a spermáimnak...) - mintha nem lennénk ezzel többé-kevésbé tisztában.

Nem az zavar, hogy a képembe vágják; elfüstölöm az egészségemet, hanem a hogyan. Utálom ezt a szájbarágós amerikai stílust, amikor teszem azt, rá kell írni a mikrohullámú sütőre, hogy a megfürdetett kiskutyák szárítására nem alkalmas. Arról nem beszélve, hogy esztétikai érzékemet borzolja, hogy a jól megtervezett cigarettásdobozokat egy gyászjelentéssel rondítják el.
Már látom, ahogy a cigarettatárca készítő kisipar aranykora eljő.

De van tárcanélküli megoldás is! Kicsit macerás, de megéri. Csak egy nyomtató és öntapadó papír kell hozzá!