Az egykori fa fürdőházak újraépítését, újratelepítését javasolta szerdán egy siófoki tanácskozáson a Balaton-parti önkormányzatok vezetőinek és a magyar tenger idegenforgalmi szakembereinek Padisák Judit, a Veszprémi Egyetem tókutatással foglalkozó tanszékvezetője. Tovább >>>

A tó évek óta alacsony vízszintje miatt aggódó, vendégeik s ezzel együtt megélhetésük elvesztésétől tartó balatoniak hasznára lehetne fordítani a tó vizének visszahúzódását, mert száz évvel ezelőtti fényképek, térképek, képeslapok bizonyítják, milyen vonzó, tömegeket csábító volt akkoriban a sekély, homokos part menti víz, valamint a nyílt vízen kiépített fürdőházak rendszere - magyarázta a szakember.

Révfülöpön, Keszthelyen, Fonyódon, Siófokon, vagy éppen Balatonfüreden a sekély, tisztán tartott, bokáig érő vízben épp olyan jól érezték magukat a múlt század eleji fényképek tanúbizonysága szerint a nyaralók, mint a parttól jó messze kiépített, híddal megközelíthető fa fürdőházakban. Az egykori balatoni fürdőházakhoz hasonló fa „fürdőpalota” ma az országban már csak Hévízen látható, de egykor valamennyi balatoni fürdőhelyen elsősorban ezekben zajlott a fürdőélet.

A fürdőházak előnye, hogy nem kell hosszan gyalogolni a sekély és esetleg iszapos vízben, a hozzájuk vezető pallón, hídon, mólón, bejárón lehet megközelíteni. A fürdeni vágyó nyaralók egyből a tiszta vízbe merülhetnek, ha úszni támad kedvük, a fürdőház napozóin pedig kedvükre sütkérezhetnek a „napimádó” vendégek.

Valaha gyermekmedencéket is kialakítottak a balatoni fürdőházakban, a pancsolni vágyó s úszni tanuló apróságok kosárnak nevezett biztonságos építmény védelmében merülhettek a tó habjaiba. A jó száz évvel ezelőtti hajó- és vitorláskikötők is mélyen a tóban, messze a parttól szolgálták a vízi közlekedést és a vízi sportokat, míg ma hatalmas betonépítményeket helyeznek a tóba, hogy a parthoz minél közelebb léphessenek le az utasok a hajókról.

A szerdai Balaton Fejlesztési Tanács a vízszint változásáról rendezett tanácskozásán a jelen lévő balatoni polgármesterek sürgették, hogy tegyék lehetővé pályázati támogatás elnyerését a fürdőház- és bejáróépítésre, s e lehetőség megteremtésére ígéretet is kaptak. A csinos balatoni fürdőházak a második világháborúig működtek. A füredi például a szovjet bevonulást követően 1945-ben égett le, s újjáépítésükre - az igények és a körülmények módosulása miatt - akkor nem nyílt lehetőség. (népszabadság)