A rendszerváltás eseményei több mint tíz éve történtek, de a téma még ma is vitákat vált ki a történészek, politológusok és a politikusok körében. Egy saját(os) álláspontot képvisel Romsics Ignác, az ELTE professzora, aki ezt Volt egyszer egy rendszerváltás című előadásában osztotta meg az érdeklődőkkel, kedden a VMK előcsarnokában.

Leggyakoribb kérdés a rendszerváltással kapcsolatban az, hogy volt-e egyáltalán rendszer-változás, vagy valami más zajlott le Magyarországon? Ha pedig volt, akkor miért került rá sor?

Romsics Ignác hosszas kutatómunkája eredményét tárta a nagyszámban összegyűlt érdeklődő elé. A professzor a téma történeti, politikai és szociológiai értelemben vett áttekintése után alakította ki saját álláspontját, mely szerint 1989-1990-ben a rendszerváltás megtörtént, és ez a folyamat a társadalom struktúrájának, intézményrendszerének és a jogi viszonyok megváltozását jelenti. A változás elsősorban a politikai szférában mutatkozott meg: a többpártrendszeren alapuló demokratikus parlament működése megteremtette azt az alapstruktúrát, mely ma is meghatározza a politikai életet.

A professzor úr szerint a politikai rendszerváltás mellett további három fontos aspektus határozta meg Magyarország történelmét: a gazdasági, a szellemi-kulturális és a külpolitikai változások, melyek ugyanúgy elemei a rendszerváltásnak.
A kádári kommunizmus enyhülésének idejében végbemenő gazdasági privatizáció, a független napilapok megjelenése, illetve az Orosz Birodalom gyengülése és az USA-val való rivalizálása - ezek azok az előzmények, amelyek motiválták a mai értelemben vett jobboldalt arra, hogy a rendszert átalakítsák.

Az események ismeretében lehet azon vitatkozni, hogy kik voltak hősök és hibásak, de Romsics szerint a történelemben nincsenek abszolút bűnösök és abszolút mártírok. Azt is lehet találgatni, hogy mi lenne most, ha senki nem hitt volna a változás lehetőségeiben, esetleg mit kellett volna másképp tenni.

Előadónk a tanulságok levonása helyett objektívan tárta az eseményeket és szereplőket az érdeklődők elé, hiszen - véleménye szerint - ami 1989-90-ben történt, az a mai társadalmunk és politikai életünk alapja.

Bár lehet a professzor gondolatmenetével vitatkozni, ez csak egyetlen álláspont sok közül. Az viszont bizonyos, hogy a téma még rengeteg vitát fog kiváltani a történészek, illetve - ahogy az előadás is mutatta - az érdeklődők körében.