Az idén jobbak a magyar gazdaság kilátásai, mint az előző években – ezt a kijelentést nem valami hivatalból optimista kormányzati ember tette, hanem az általában inkább szkepticizmusáról ismert Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. Tudományos főmunkatársa. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) és a megyei önkormányzat hagyományos gazdasági évnyitóját összességében azonban csak igen óvatos optimizmus jellemezte.

A Megyeháza díszes Szent István-termét zsúfolásig megtöltő közönséget Henger Károly, a VKIK elnöke köszöntötte, majd dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg az előadások sorát, aki a kereskedelmi és iparkamarák 2004. évi feladatait és lehetőségeit ecsetelte.

Egyebek között arra a kérdésre is választ keresett, hogy vállalkozzon-e a kamara. Mint mondta, ezzel kapcsolatban két szélsőséges nézet él: az egyik szerint a kamara ne vegye el saját tagjai kenyerét, tehát egyáltalán ne vállalkozzon, a másik szerint ellenkezőleg, aktív vállalkozói szerepvállalással járuljon hozzá a gazdaság élénkítéséhez és – nem utolsó sorban – bevételeivel a működési költségek előteremtéséhez. Európában mindkét típusú kamarára van példa, s az is látható, hogy mindkét rendszer működőképes. Az MKIK-nak jól jött, hogy az új kamarai törvény lehetővé teszi a kamarák vállalkozói szerepvállalását, mert vannak olyan, már működő kezdeményezései, amelyek bevételt hoznak a kamarának, ugyanakkor gazdaságfejlesztő szerepet is betöltenek. Kiemelte a Széchenyi-kártya sikerét, amelyet már tízezer vállalkozás igényelt, 40 milliárd forint hitel felvétele mellett, ami az összes hazai vállalkozói hitel három százaléka.

Szorgalmazta dr. Parragh László a kamarák nagyobb szerepvállalását a gazdasági döntések meghozatalában. Mint mondta: a politika csak jól jár, ha részt veszünk a gazdasági döntéshozó folyamatokban. A magyar gazdaság helyzetéről, a hamarosan bekövetkező EU-csatlakozásra való felkészüléssel kapcsolatban hangsúlyozta az oktatás, különösképpen a szakmai képzés fontosságát. Élesen bírálta a mai magyar oktatási rendszert, amely a felsőoktatás kritikátlan bővítésére ösztönöz, miközben egyre nagyobb hiány van jól képzett szakmunkásokból. Kiemelte, hogy a kamarák pozitív szerepet játszanak a szakképzés fejlesztésében, elsősorban a tanulószerződések révén. A tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulók több mint 90 százaléka marad választott szakmájában, míg a többieknek csak kevesebb, mint egyharmada! Két éve még csak 4000 szakmunkástanulónak volt tanulószerződése, ma már 15 ezernek van és néhány éven belül negyvenezerre emelkedik a számuk. A magyar gazdaság versenyképességének érdekében pedig – jelentette ki az országos kamara elnöke – a hiányszakmákban be kell engedni az olcsó kelet-európai munkaerőt.

Ezután Chimiddorj Ganzoring mongol kereskedelmi és iparügyi miniszter – aki egy negyvenfős üzleti delegáció élén tartózkodott Veszprém megyében – üdvözölte a rendezvény résztvevőit, ecsetelve a magyar-mongol gazdasági kapcsolatok bővülésében rejlő előnyöket, lehetőségeket.

Dr. Gaál Zoltán, a Veszprémi Egyetem rektora kapott ezután szót, aki a 2003. évnek a magyar gazdaságot befolyásoló főbb eseményeiről és a műszaki és tudományos fejlődésre kifejtett hatásairól tartott adatokkal bőven alátámasztott, ám igen érdekfeszítő előadást. A tavalyi 1-3. negyedév adatai szerint – emelte ki bevezetőjében – a hazai nettó átlagkereset 18 százalékkal nőtt. A belső fogyasztás 8,5 százalékkal, az import 9 százalékkal bővült, ugyanakkor az export 5 százalékkal, a GDP pedig csak 2,4 százalékkal nőtt.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanára, egykori pénzügyminiszter a 2004. év pénzügyi kilátásairól, esélyeiről és lehetőségeiről szólt. Az ma már a közbeszéd szintjén is téma, hogy az ország pénzügyi helyzete jelenleg instabil. Ennek okai közül kiemelte, hogy a politikai ciklus kilengése a választási év után 2003-ban sem csillapodott, például a béremelések további béremeléseket gerjesztettek. Az előzmények között azt is megemlítette, hogy a monetáris politika váltása 2001-ben indokolt volt, hiba viszont, hogy az nem alkotta részét egy konzekvens gazdaságpolitikai koncepciónak. A jelenlegi korrekciós kísérletekről szólva a monetáris szigort indokoltnak tartotta, ám feltette a kérdést: a 120 + 30 milliárd forintnyi megtakarítás összekaparható különféle megszorításokból, de vajon tartós lesz-e az így elérhető egyenlegjavulás?

Petschnig Mária Zita véleménye szerint viszont a magyar gazdaság esélyei jobbak, mint az előző években voltak. Ebben azonban elsősorban külső körülmények játszanak szerepet: az, hogy nincs háborús pszichózis, a piacok megnyugodtak, a világgazdaság növekedésnek indult. Az EU-ban a tavaly erre az évre várt 1,5 százalék helyett már 1,9 százalékos GDP-növekedésre számítanak, legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország is megindul kifelé a recesszióból. Javulnak az USA és Oroszország mutatói is. Látható-e ennek hatása a magyar gazdaságban is? – tette fel a kérdést az előadó és az MKIK GVI legutóbbi konjunktúra-felmérésére hivatkozva adta meg a választ: igen. Kitapintható a konjunktúra élénkülése, különösen 2003. utolsó negyedéve óta. Az egyensúlyi adatok azonban „rémesek” – jelentette ki Petschnig Mária Zita -, s bár a magyar gazdaság növekedik, de a növekedés üteme alatta marad az EU átlagának, pedig hazánk éveken át efölött teljesített. A gondok okai között elsőként említette a neves közgazdász, hogy a gazdaságpolitika sürgős kiigazításra szorul, melynek lényege, hogy vissza kell fogni a fogyasztást, mert nincs meg a gazdasági fedezete.

Zárszót Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke mondott, aki egy fogadásra, s ennek keretében további, immár kötetlen beszélgetésre, az elhangzottak továbbgondolására invitálta a gazdasági évnyitó résztvevőit. (Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)