Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket - köztük a mezei őrszolgálat, a cseri murvabánya, valamint a város szennyvízelvezetési tervével kapcsolatos kérdéseket - támogatott az önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága.

Mezei őrszolgálat felállítását javasolta a legelső előterjesztés. Erre - mint elhangzott - nagy szükség van, ismerve a romló közbiztonságot. A november óta folyamatosan érkező jelzések csak erősítik az indokot, s mint látható, a téli időszakban megszaporodtak az illegális szemételhelyezési ügyek. Minimálisan öt fővel lehetne hatékony ez a szolgálat, amely számára egy gépkocsit és négy motorkerékpárt szavazott meg a bizottság az előterjesztésében.

Még mindig a szemét... Ajánlattétel érkezett egy külső vállalkozótól a cseri murvabánya felhagyott, és azóta hulladékbányává átminősült krátereinek megtisztítására. Elsősorban a karsztvíz védelme a cél, de persze a rekultiváció sem elhanyagolható. A városnak nem kerülne pénzébe a folyamat: minisztériumi és EU-s forrásokból a cég egyben referenciamunkát is végezne. Persze nem ilyen egyszerű a dolog, a vállalkozó többek között igényt tart a volt bánya melletti ipari területre, ennek pedig a rendezési terv módosítása a feltétele. Felvetették, az említett terület maradjon városi tulajdonban. A közgyűlési határozat a polgármestert felhatalmazná ezzel kapcsolatos szándéknyilatkozat elkészítésére.
Az ülésen elhangzott: a lehetőség elfogadásával valószínűleg előbbre lépünk a környezetvédelem terén, ám jó volna látni az ajánlat pro és kontra oldalát is. A bizottság támogató döntésével egyben szerződéstervezetet is kér, és ragaszkodik ahhoz, hogy aláírás előtt lássa magát a szándéknyilatkozatot.

A város és a térség szennyvízelvezetési projektjével kapcsolatos napirendi pont tárgyalásánál elsősorban a létesítmények jövőbeni tulajdonviszonyával kapcsolatban merültek fel kérdések. A tények: közeleg a Brüsszel elé kerülő pályázat végső egyeztetése és beadása. Idén szeptemberben születik döntés, jövőre lehetséges a kivitelezés. A korábban elkészített pályázat költségi részét azonban óriási munkával át kell dolgozni.
Fontos kérdés, ki legyen a majdani objektumok tulajdonosa; milyen érdeke fűződik a városnak ahhoz, hogy a közművek tulajdonjogához ragaszkodjon. A jelenleg százhúsz települést magában foglaló Bakonykarszt Rt. számlázási rendszere és az esetleges új Kht egy vegyes, nehezen áttekinthető állapotot teremtene. Kérdés tehát, szükséges-e, vagy netán logikátlan újabb Kht-t létrehozni. Mellesleg az Unió sem igazán díjazza a nem egységes tulajdonjogviszonyokat.

A városfejlesztési bizottság a számszaki résszel kibővítve, de az inflációt tekintve nem hazai normatívák alkalmazásával fogadta el a közgyűlés elé kerülő határozati javaslatot.