Vasárnap délután a Jobbik és a Rákosmente polgári kör szervezésében mintegy ötezres tömeg tüntetett a Tilos Rádió épülete előtt. A rendezvényen többek között Lovas István újságíró kollégám is felszólalt.

"Kiirtanám az összes keresztényt" - hangzott el a Tilos Rádió egyik műsorvezetőjének szájából a médium ünnepi, december 24-i műsorában. Ez a félmondat felekezettől és pártállástól függetlenül mindenkit felháborított a magyar közéletben, és a Rádió vezetői is azonnal elhatárolódtak a szélsőséges megnyilvánulástól, majd azonnal megszabadultak a kérdéses műsorvezetőtől. Mindemellett hivatalos eljárás is indult annak felderítésére, hogy az illető megnyilvánulása kimeríti-e a közösség elleni izgatás büntetőjogi kategóriáját, valamint az ORTT is megvizsgálta az ügyet.

Miután a Testület több jobboldali szervezet kérése ellenére nem tiltotta be a Tilos Rádió működését - szerencsére a magyar jogrend sem ismeri a kollektív büntetés kategóriáját -, az elégedetlen választópolgárok az utcára vonultak, hogy demonstrálják csalódottságukat.
Mindeddig igazándiból semmi meglepő vagy felháborító dolog nem történt. Minden úgy zajlott, ahogy annak egy demokratikus jogállamban zajlania kell.

A tüntetéssel valójában csak egy probléma van: a vezérszónok. Persze egy szónok mondhatná ezt is: "Köszönjük, hogy ilyen sokan eljöttetek, és megmutattátok, hogy egyetértetek az álláspontunkkal! Most akkor énekeljük el együtt a Himnuszt, beszélgessünk, aztán menjünk haza!" Nem tudom, hogy van ez, de a szónokok valahogy soha nem ezt a megoldást választják...

Lovas István például ehelyett a következőket mondta: "Ha nem akarjuk, hogy gyerekeink nácinak titulálva rezervátumokban éljenek, akkor ugyanúgy, mint New York rendőreinek, nekünk is meg kell hirdetni a nulla tolerancia elvét minden magyar- és kereszténygyűlölő kisebbséggel szemben." (forrás: Index, http://index.hu/politika/belfold/tilos5791/)

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a tolerancia "más vallású vagy meggyőződésű emberek iránti türelmesség". Ebből is láthatjuk ugyebár, hogy az egész történet kiindulópontja egy olyan ember volt, aki elvesztette a türelmességét keresztény meggyőződésű embertársaival szemben. Vagyis nem volt éppen toleráns. Lovas István válasza erre az, hogy függesszük fel a toleranciánkat mindenkivel szemben, aki nem "mi" vagyunk.

Én ugyan igyekszem nem hozni elhamarkodott ítéletet senkiről és semmiről, és főleg nem gyűlölni senkit és semmit, de valószínűleg ezzel együtt sem meríteném ki Lovas úr és barátai "jó keresztény" vagy "jó magyar" kategóriáit. Most akkor kezdjek el félni?

A "békésen tüntető tömeg" időközben elégetett egy izraeli zászlót (ez nyilván logikus lépés volt az adott helyzetben), összetört néhány fényképezőgépet, megcibált néhány újságírót és megdobált néhány épületet. Valószínűleg próbálgatták, milyen, ha az embernek nem kell toleránsnak lennie...

Mindig is szerettem ebben a kis, közép-európai országban élni, és hálás voltam a sorsnak, hogy Magyarországra születtem. Igazán nem örülnék annak, ha néhány Lovas Istvánhoz hasonló, nagytudású honfitársam elintézné, hogy hazánk egy hatalmas Fradi-Újpest meccs irdatlan nagy lelátójához kezdjen hasonlítani. Én személy szerint el tudnék viselni inkább egy kicsivel több toleranciát.

Végezetül egy vasárnapi TV-s vitaműsorba beírt SMS-t szeretnék idézni: "Ezek tartják magukat keresztényeknek?" Van még remény - néhányan még talán érezzük a "tolerancia" szó súlyát.