A megyeszékhelyen 2002-ben 61 ezer 719-en éltek. Ez volt az első olyan esztendő az utóbbi évtizedben, amikor a megyeszékhely úgynevezett vándorlási mérlege pozitív végeredményt mutatott: vagyis többen jöttek ide letelepedni, mint ahányan elköltöztek. Oláh Miklós szociológus a megelőző, évtizedes elvándorlás okát abban látja, hogy Veszprémben hosszú ideje nem épültek új lakások, és építési telkeket sem kínáltak eladásra a városban. Tovább >>>

Ezért azok, akik változtatni akartak lakáskörülményeiken, többnyire kiköltöztek a környező kistelepülések valamelyikére: Almádiba, Felsőörsre, Nemesvámosra, Bándra, Márkóra. Azonban az elmúlt két-három évben sok új lakás épült Veszprémben, és több helyen is új telkeket alakított ki az önkormányzat: tavaly egy lakópark építése is elkezdődött. A városban ma már két színház is működik, és színvonalas zenei élet zajlik: tehát a kulturális kínálat is növekszik Veszprémben.

Az elvándorlás mélyebb okait azonban Oláh Miklós a munkalehetőségek alakulásában látja. Minél speciálisabb, minél magasabb szakképesítése van valakinek, annál kevesebb helyen kaphat munkát. Ezek a munkakörök rendszerint a nagyvárosokban koncentrálódnak. A jövőben a megyeszékhelyekről valószínűleg a régióközpontba csoportosulnak át a speciálisabb képzettséget igénylő feladatok. A jelek szerint a Közép-Dunántúlon Fehérvár lesz a régióközpont, ezért Veszprém sok szerepkörét elveszítheti, ami így népességmegtartó, különösen pedig értelmiségmegtartó ereje ismét csökkenhet a jövőben. Ugyanakkor a másik két megye felsőfokú tanintézetéhez hasonlóan fontos szerepet játszik a város vonzerejének növelésében az egyetem. (népszabadság)