Szép külsőben évkönyv jelent meg 2003. decemberében, amely az első veszprémi magángaléria ötven kiállításáról és irodalmi eseményeiről ad gazdagon árnyalt képet. Hegyeshalmi László nyugalmazott színházigazgató, a családon belüli kételkedéssel is dacolva, rossz gazdasági helyzetben, 1992. április 11-én, a költészet napján Veszprém sétálóutcájában egy patinás polgárház galériává alakított boltíves pincéjében nyitotta meg a Mestermű Galériát.

Akkoriban számos hozzáértő jósolta a bukást, hiszen hiányzott a tehetős jó ízlésű polgárság, amely potenciális vevője az értékes képzőművészeti alkotásoknak. A hely a műtárgyak értékesítése mellett a művészetkedvelők találkozóhelye, a város egyik szellemi központja lett, ahol irodalmi estek, könyvbemutatók, művész- és közönségtalálkozók színesítik a csoportos és egyéni kiállításokat. A megyei jogú város Hegyeshalmi László érdemeit Gizella-díjjal és Díszpolgár kitüntetéssel ismerte el.

Ismerte a képzőművészeket
- Mi motiválta Önt, hogy túl a hatvanadik életévén Start-hitelt elnyerve belevágjon kortárs művészek alkotásait értékesítő vállalkozásba? Hiszen a fővárosi Falk Miksa utcai galériák csupán mellékesen foglalkoznak kortársakkal. Sikerüket a klasszikus értékűvé nemesedett műtárgyak közvetítésének köszönhetik.

- Festőművész fiam lelkesedése nagy hatással volt rám. A Petőfi Színház felújításakor közelebbi barátságba kerültem kitűnő képzőművészekkel, építészekkel - Szendrő Péterrel, Szenes Istvánnal, Horváth Márton üvegművésszel, Szenes Zsuzsa textilművésszel és másokkal. A galéria belső terének megtervezését ennek a baráti kapcsolatnak köszönhetem. A színházhoz kerülésem előtt a megye művészeti élete, így a képzőművészet is hozzám tartozott. A Balaton-felvidéken festőket, szobrászokat, grafikusokat személyesen ismertem. Kapcsolati tőkém megvolt.
Akkoriban kezdtek születni Pesten is a magángalériák. Az idegenforgalomra is számítva, bíztam a galéria sikerében.

- Külföldi vásárlók ma is vannak

- Lényegesen kevesebben, mint a 90-es évek közepéig. A jómódú németek, svájciak, osztrákok elmaradtak. Korábban nyaranta visszatérő vevőim voltak. Az egyik holland gyűjtő például felfedezte Szajkó István képeit, és éveken át rendszeresen vásárolta.

Értéknövelő műtárgyak

- Az állami, önkormányzati műtárgyvásárlások megszűntek. A bankok, a nagyvállalatok költenek festményekre, szobrokra

- A bankoknak a fővárosban vannak a központjaik. A vidéki fiókvezetőknek kicsi a mozgásterük. A Magyar Külkereskedelmi Bank a Pósa-ház belsejét kortárs képzőművészeti alkotásokkal díszítette 1993-ban. Ez sajnos kivétel. Az igényesebb vállalkozók bel- vagy külföldi partnereiknek már nemcsak használati eszközöket, hanem festményt, plakettet, értékes kerámiát is ajándékoznak. A többség persze marad az óránál, fényképezőgépnél, videokameránál, amit azért furcsállok, mert a jómódú üzleti partnereknek otthon biztosan van jónéhány.

- Jövő év május 1-jén az Európai Unió tagja lesz Magyarország. Nálunk még mindig nyomottak a műtárgyak piaci árai. A magyar képzőművészetet nyugaton is elismerik, hiszen számos Európa-rangú alkotónk van a múlt századiak, de a kortársak között is. A szabadkereskedelem életbe lépése várhatóan hogyan hat a hazai műtárgy-kereskedelemre?
- Reményeink szerint az értékarányosságra pozitívan. Ha valaki kortárs alkotók által készített műtárgyakba fekteti pénzét, hosszabb távon jobban kamatozik, mintha bankban köti le. A jó művek nemcsak értékállók, hanem értéknövelők is. Szomorú, de tény: a művész halála után többnyire ötszörösére vagy többszörösére emelkednek az alkotások árai.

- Most karácsony előtt kiknek a munkái láthatók a galériában?

- A Münchenben élő Bárdy Margit, a kanadai Monos Sándor szobrászművész, a szentendrei Deim Pál, a hódmezővásárhelyi Szalay Ferenc valamint Bartha Ágnes ötvösművész, Szajkó István, Penovác Endre, Vágfalvi Ottó, Hegyeshalmi László, Smetana Ágnes üvegművész és a Herendi Porcelánmanufaktúra formatervezőit tudom kiemelni.

Barátkozás helyszíne is

A Mestermű Galériát nemcsak üzleti céllal hozta létre a tulajdonos, hanem a művészek és a befogadó közönség ismerkedésének, barátkozásának színhelyeként is. "Az ízlés tsinositásáért" Alapítvány, amely együtt született a galériával, olyan rendezvényeket inspirál vagy hoz létre, amelyek a várost és lakóit az értékvesztő korban az érték befogadására ösztönzik. Az alapítvány legnagyobb vállalkozása a várossal és több intézménnyel az ezeréves államalapítás évfordulója évében az Orbis Pictus kiállítás-sorozat volt, amelyen száz kitűnő képzőművész kétszáz alkotása nyolc helyszínen egyidőben nyáron volt látható. Főleg a Balaton térségéből számosan zarándokoltak Veszprémbe az országos, sőt nemzetközi hírnevű művészek műtárgyait megnézni. Az Orbis Pictus tárlaton 2001-ben Szüts Miklós festőművész Veszprém megye díját, Takáts Márton grafikusművész Veszprém város díját nyerte el. Mindkettejük Budapesten élő, Európa-szerte ismert és becsült alkotó. A nyolc helyszínű tárlattal a Mestermű Galéria bebizonyította: országos rangú kiállítássorozatot is képes létrehozni.