Január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi változások következtében többek között lehetőség lesz megbontani a vény nélkül kapható gyógyszereket, módosul a diákhitel kötelező törlesztő részlete, a korábbinál szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a játszóterekre. Ezek mellet az élet számtalan területén számíthatunk áremelésre. Tovább >>>

Január elsejétől lehetőség lesz arra, hogy a beteg kérelmére megbontsák a vény nélkül kapható gyógyszerek, valamint injekciók csomagolását. Az egészségügyi miniszteri rendelet szerint egy patika számára sem kötelező a gyógyszerek csomagolásának megbontása, pusztán lehetőség, ami régi lakossági igényeket elégít ki.

A megbontott orvosságokat szakszerűen becsomagolva, és betegtájékoztatóval ellátva adhatják át a vásárlóknak a patikusok. Mivel a rendelet a szabadáras termékekre vonatkozik, ezért a gyógyszertárak maguk dönthetnek arról, hogy a felmerülő többletköltségek miatt a vevőknek felárat kell-e fizetniük a bontott orvosságok után.

A január elsejétől hatályos egészségügyi miniszteri rendelkezések értelmében a betegek számára is elérhető lesz a gyógyszer-helyettesíthetőségi lista, így a páciensek tájékoztatást kaphatnak az azonos hatóanyagú olcsóbb termékekről.

A harmincnapos gyógyszer-felírhatóság visszaállításától a gyógyszeres kezelés hatékonyabb ellenőrizhetőségét remélik, így az orvos is jobban tudja kontrollálni, hogy a beteg az aktuális állapotának leginkább megfelelő készítményeket szedje.

Az inzulinra szoruló cukorbetegeket és a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőket nem érinti az a rendelkezés, amelynek eredményeként a 90 és 100 százalékos támogatású gyógyszerek közül egyes túlpromocionált, és nagyon drága orvosságok támogatása csökken.

A tetanuszoltás továbbra is ingyenes lesz, és minden gyógyszercsoportban marad kiemelt támogatottságú orvosság.

Az ötszázalékos áfa januári bevezetését a gyógyszerek esetében az uniós csatlakozás indokolja. Az áfát a támogatások után a biztosító fizeti, így a betegeknek csak a térítési díj után kell áfát fizetni. A termékpaletta negyven százalékát jelentő ingyenes készítmények esetében ez teljes mértékben a biztosítót terheli.

A gyógyszergyártók kérésére januártól 120 forinttal lesznek drágábbak a 600 forintnál olcsóbb, támogatott gyógyszerek, a biztosító azonban osztozik az emelésen a fogyasztókkal az adott termékekre vonatkozó támogatás arányában.

Néhány forintos áremelést eredményez januártól a gyógyszer kiskereskedelmi-árrés módosítása is.

A minimálbér januári emelkedése miatt jövőre havi 180 forinttal 3180 forintra nő a diákhitel kötelező havi törlesztő részlete. A kormány 2004. január 1-től a minimálbér havi összegét az eddigi 50.000 forintról 53.000 forintra emelte, így jövőre egységesen minden törlesztésre kötelezett ügyfélnek - számuk jelenleg 20.635 fő - az eddigi 3000 forint helyett 3180 forintot kell minden hónap 5. napjáig (először 2004. január 5-ig) átutaltatni a Diákhitel Központ Rt. számlájára.

A felnőttképzési törvény módosításában foglalt, többségükben január elsején életbe lépő változások révén kiküszöbölhetővé válik, hogy olyan intézmények is folytassanak felnőttképzési tevékenységet, amelyek munkájukat nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik.

Újévkor lép hatályba a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendelete, amely az európai uniós szabványoknak megfelelően szabályozza majd a játszótéri eszközök biztonsági követelményeit. A rendelet hatályba lépése utáni másfél éves türelmi időszak alatt valamennyi játszótér felülvizsgálatára sor kerül, majd legkésőbb öt éven belül, 2008 végéig ki kell cserélni azon eszközöket, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.

Magyarországon körülbelül 15-20 ezer játszótér van, melyeknek a többsége nem felel meg ezeknek az előírásoknak. Az elmúlt négy-öt évben a központi költségvetés hozzávetőlegesen félmilliárd forintot költött játszóterek felújítására, 2003-ban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 136 millió forinttal tudja támogatni több mint negyven játszótér felújítását, a támogatásra szánt összeg 300 millió forintra növekszik.

Az év elejétől a cigaretta jövedéki adója összességében 35 százalékkal nő, és a kiskereskedelmi eladási ár után fizetett 20 százalékos adótartam 23 százalékra növekszik. Az újságokért is többet kell fizetnünk, mert az általános forgalmi adó 12-ről 15 százalékra emelkedik, emellett drágult a papír is. A lakossági gáz ára átlagosan 6,8 százalékkal emelkedik, s ebből is három százalékot az általános forgalmi adó jelent, a többit pedig az eltűnő lakossági kedvezmények okozzák. Az elektromos áram ára nem emelkedik, csak az eddigi 12 százalékos áfa helyett fizetünk 25 százalékot, ami megjelenik a számlánkon. A vasúti közlekedés 11 százalékkal drágul, a távolsági autóbuszokon három százalékkal kerül többe az utazás, de őszre újabb hétszázalékos emelést terveznek. A vezetékes telefonok tarifáit 1,6 százalékkal növelik, a kábeltelevízióért átlagosan 10 százalékkal számláznak többet. (mti/napló)