Magyarország lakóinak száma az 1980-as csúcshoz képest több mint félmillióval - 5,3 százalékkal - csökkent; a népességfogyás mértéke régiónkban kisebb: kereken hétezer lakos, azaz 0,6 százalék. Közép-Dunántúlnak - amint ez a KSH statisztikai évkönyvében olvasható - ez év elején egymillió 114 ezer lakosa volt. Tovább >>>

Kevesebb, mint 1980-ban (1121 ezer), de több, mint 1990-ben (1110 ezer). Tavaly ezerlakosonként 2,9-del többen haltak meg, mint ahányan születtek (az országos átlag: 3,5). Az élveszületések és halálozások egyenlege az idei első fél évben is negatív volt. A mérleg másik oldala: a tavalyi belföldi állandó vándorlási különbözet egyenlege népességszaporodást mutat, 1021-gyel többen választották állandónak szánt lakóhelyüknek Közép-Dunántúlt, mint ahányan elhagyták a régiót.

Régiónk országon belüli népességaránya 1980 és 2003 között 10,47-ről 10,98 százaléknyira növekedett. Közép-Dunántúl az egyetlen régió, amelyikben valamennyi megye növelte népességarányát: 1980-ban Magyarország lakóinak 3,92, 1990-ben 4,04, 2003-ban 4,22 százaléka élt Fejérben; Komárom-Esztergom adatai: 3,02, 3,06 és 3,12 százalék; Veszprém megyééi: 3,53, 3,60 és 3,65 százalék. Igaz, eközben Komárom-Esztergom 323 ezres lakosságszáma kereken 7 ezerrel, a 378 ezres Veszprémé 8 ezerrel csökkent. Ellenben Fejérnek ebben is pozitív a mérlege: lakóinak száma 420 ezerről 428 ezerre szaporodott. A múlt évben az élveszületések és halálozások aránya a régiók között Közép-Dunántúlon a második legkevésbé rossz. A tavalyi ebbéli veszteség ezerlakosonként Fejérben 2,1, Komárom-Esztergomban 3,7, Veszprémben 3,1 volt. Örvendetes, hogy nemcsak a régiónak, hanem valamennyi megyéjének is pozitív az állandó belföldi vándorlási különbözete (Fejér - 717, Komárom-Esztergom - 281, Veszprém - 23). Ehhez hozzá kell tenni: a régió 1992 óta néhány település "átigazolása" miatt elveszített körülbelül 7 ezer embert. (népszabadság)