Vasárnap a megadottakkal ellentétben 13 órákkor kezdődő mérkőzésen, változatos és gólokban gazdag játékot hozott a VLC tatai vendégjátéka

Tatai HAC - Veszprém 3-3 (2-3)
Promontor u., 250 néző. V: Kepe
Tata: Villám - Schmidmayer, Veréb, Tóth, Németh - Bombicz, Czanik, Unger (Zsirai), Vince I. - Fábián, Kádas (Vörös). Edző: Ferling Béla
VESZPRÉM: Varga - Dudics, Tusori, Foki, Ürményi - Szöllőskei, Pákai, Szabó J. (Donát), Gunther - Horváth I., Szabadfi. Edző: Jugovits Lajos
Gólszerzők: 1-0 CZANIK (5.perc) a veszprémiek által eladott labdát közelről a bal sarokba lőtte. 1-1 GUNTHER (8.perc) szép beadás után a jobb sarokba továbbította a labdát. 1-2 SZABADFI (28.perc) jobb oldali szöglet után fejelt a halóba. 1-3 HORVÁTH (40.perc) az egymás utáni harmadik szögletből közelről sikerült a kapuba fejelnie. 2-3 Bombicz (42.perc) hatalmas lesállásról iramodhatott meg a kapu felé, és élt a helyzet adta lehetőségből, közelről nem hibázhatott. 3-3 VINCZE I. (86.perc) a Veszprém Jugoszláv vendégjátékosa által középpályán elvesztett labdájából könnyűszerrel szerezte meg az egyenlítő találatot.

Igen nehéz helyzetben várta a VLC ezt a találkozót, hiszen anyagi problémák merültek fel a csapat háza táján, az új tulajdonos által beígért biztos háttér köddé vált. Tatára már két vendégjátékosa nélkül érkezett meg a veszprémiek busza, akik a hét közepén ismeretlen helyre távoztak, megunva a fizetések elmaradását. Kíváncsian várjuk a következő hetek történéseit, mikor unja meg a többi játékos is a pénztelenséget.
A nehézségek ellenére meg kellett volna nyerni ezt a mérkőzést, hiszen az első félidő derekára már kétgólos előnyre tett szert a csapat. Sajnos a rutinosnak tekinthető játékvezető a partjelző segítségével felhozta a tataiakat és igen szorossá tette a végjátékot.
A találkozó vége felé a több száz élvonalbeli találkozón játszó a Vasasban és Honvádban is megfordult egykori közönségkedvenc Vincze Pilu mentette meg a vendéglátók számára legalább az egyik pontot.

Jugovits Lajos: Elvesztettünk két pontot, pedig több góllal nyerhettünk volna, ha kihasználjuk a helyzeteinket, sajnos a játékvezetéssel megint nem lehetünk elégedettek.