Az uniós csatlakozást követően az élelmiszeriparban és a kereskedelemben is át kell vennünk az ott alkalmazott gyakorlatot, a forgalmazás szabályait és azok alkalmazását. Erről tartott tájékoztatót a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál dr. Kálmán Béla, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója.

A parlament által október 30-án elfogadott, az élelmiszerekről szóló törvény kimondja, hogy a magyar nemzetgazdaságnak ma is egyik igen jelentős ágazata a bruttó hazai termékek 3,5 százalékát előállító, az összes foglalkoztatottnak mintegy 4 százalékának munkát adó élelmiszeripar. Jelentősége elengedhetetlenné tette, hogy a hozzá kapcsolódó tudományos kutatás, oktatás, technológia és gépfejlesztés, valamint az előállítás feltételeit szabályozó jogi rendszer is mindig magas színvonalú legyen.

Az elfogadott törvény célja, hogy az EU működési szabályaihoz igazodva biztosítsa a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelmét. Segítse az élelmiszereknek országok közötti szabad áramlását. Térjen ki az élelmiszer-szabályozás világméretű rendszerében való magyar részvételre. A tartalmi változások közül lényeges, hogy bevezeti az élelmiszer-előállító működése megkezdésének bejelentési kötelezettségét, amely minden közfogyasztásra szánt élelmiszer előállítójára, így az őstermelőkre is vonatkozik. Megszünteti az adalékanyagok, különleges táplálkozási célú élelmiszerek és csomagolóanyagok engedélyezési kötelezettségét.

A törvény viszonylag kevés tartalmi változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest. A legfontosabb fogalom, az élelmiszer eltér a hatályos törvényben szereplőtől, mert a tápszereket is az élelmiszerek közé sorolja, így azok is a törvény hatálya alá kerülnek. A végső fogyasztó fogalmába (aki az élelmiszert elfogyasztja) ezentúl beleérti azt az élelmiszer-vállalkozót is, aki egy élelmiszert egy újabb élelmiszer készítéséhez felhasznál. (Például a lisztből kenyeret készítő pék). A törvény előírja, hogy csak biztonságos és megfelelő minőségű élelmiszert szabad forgalomba hozni. Rögzíti tovább – az EU működésének egyik gazdasági alapelvéből, az áruk szabad mozgásából következően –, hogy a tagállamokban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer Magyarországon is minden korlátozás nélkül forgalomba hozható. A törvény – a közösségi rendeletekkel való összhang biztosítására – Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása napján lép hatályba.

A továbbiakban a főigazgató a két minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által létrehozott és huszonöt dolgozót foglalkoztató Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal szervezeti felépítését és feladatát is bemutatta. (Veszprém Megyei és Kereskedelmi Iparkamara)