Móricz Zsigmond-Miklós Tibor-Kocsák Tibor Légy jó mindhalálig című musicalja szerepel a Pannon Várszínház évadnyitó programjaként. Az előadás október 17-én, pénteken este hét órakor láthatják azok, akik a korlátozott számú helyek miatt legkésőbb csütörtök délig megváltják jegyüket a darabra. A premieren az egyik főszerepet, Török bácsit Rubold Ödön helyett Vándorfi László, a színház direktora alakítja, míg a gyerekszereplők mind környékbeli amatőr srácok, akikkel már a Pál Utcai Fiúk-ban találkozhattak. Tovább >>>

"A kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás, mint e valóban legjobb gyermekregény... De mégsem gyermekregény a Légy jó mindhalálig: szerzője csodálkozott rajta, hogy az olvasók elfogadták egy kisfiú történetének és Debrecen kritikájának...

A támadásokra és vádaskodásokra, melyek a hatalom részéről érték, nem felelt; igazáról, szenvedéseiről és régi eszményeihez való hűségéről e műben vallott. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét mutatta fel egy gyermek sorsában, hajdani kisfiú-magába vetítve. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőttek világában a felnőtt Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is.
A történet Nyilas Misiről, a debreceni kollégium kis gimnazistájáról szól, de a gyermeksors "könnyes szőttesében" mindig hármas képet látunk; a kisfiú Móricz Zsigmondét, a negyvenéves meggyötört emberét és az elkövetkezendő esztendők szenvedésre rendeltetett és prófétaságot vállaló művészéét: érezzük, hogy "a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között" viszi végbe, mint első kis versének költését. S ugyanaz tartja meg a felnőtt művészt is a jó útján, ami a kis Nyilas Misi lépteit vigyázza: a szülők - a szegénység - munkaereje és fakadó jósága, meg a szülőkért - szegénységért - érzett állandó lelkiismereti tépelődés.

Így szélesedik Nyilas Misi kollégiummal való szembekerülése az író és a világ szakadatlan összecsapásának regényévé, illetve Móricz Zsigmond legforróbb emberi és művészi vallomásává.
Édesanyjának dedikálta, másnak még a nevét sem írta bele soha."

/Czine Mihály /