Példaértékű ötlettel állt elő három megye munkaügyi központja: a romák kultúrájával, történelmével és esettanulmányokkal ismertették meg az ügyfelekkel foglalkozó munkatársaikat. Kutatási adatok szerint egyébként a munkaképes korú romák 50-60 százalékának nincs állása.

A Veszprém, Komárom-Esztergom és az ötletadó Fejér megyei Munkaügyi Központ munkatársait a Fejér megyei központ igazgatója köszöntötte. Mint mondta: munkájukban függetlenül mindentől az ügyfél ember, olyan, aki segítségre szorul és bár a tanácskozás ötlete nem azért született, mert diszkriminációs ügyeik voltak, mégis úgy látják, munkatársaik alaposabb ismeretekkel hatékonyabban tudják megoldani a romák foglalkoztatási gondjait és a konfliktusokat is.

A tanácskozásnak két vezetője volt, Daróczi Gábor művelődésszervező és Lökös Attila szociológus-történész. Előadásaikban egyebek mellett a romák szokásjogairól, az ősi foglalkozások és a köztük lévő tagozódás megváltozásáról, valamint lakásviszonyaikról volt szó. Elhangzott néhány talán eddig csak kutatók által ismert tény is. Így például, hogy elmúlt tíz évben a romák születésszáma is zuhanásszerűen csökkent, vagy hogy megjelentek az elmúlt években roma hajléktalanok is, amelyre korábban épp a szokásjog miatt nem lehetett példát találni.

Kiderült az is, hogy a munkaügyi központokba sokan azért nem mernek jelentkezni, mert tragikus történelmi tapasztalataik sokukba elevenen élnek és félnek, hogy lista készül róluk, hogyha nyilvántartásba kerülnek. Szó volt a kommunikációs zavarokról is, melyek a másféle észjárásból, eltérő gesztusokból erednek. Az egymás jobb megértése - mint elhangzott - azért is fontos, mert várhatóan az Európai Unióban épp a romákat érintő gondok megoldására lehet lehívni a legtöbb pénzt a humánerőforrás-programokon keresztül. (magyar rádió online)