Mindenki megtalálhatja a neki tetsző stílust a hétvégén a különböző vetítések alkalmával.

Az Expresszó Klubmozi szombaton és vasárnap este hat órakor mutatja be a Frida című amerikai drámát.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulcscsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.
A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Frida felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. Ám szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte. Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják az operációk költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.
Amikor Frida újból tudott beszélni, felkereste az elismert Diego Rivierát, hogy szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

Szintén mind a két nap játsszák 20.30 órakor az Adaptáció című amerikai filmet

A John Malkovich menet rendezője, Spike Jonze és forgatókönyvírója, Charlie Kaufman új filmje, az Adaptáció a konvenciókat bátran felrúgó vígjáték egy íróról, aki elhatározza, hogy saját magát és ikertestvérét is beleírja abba a könyv-adaptációként készülő forgatókönyvbe, aminek a megírásával küszködik. Az ötlet óriási, amíg valóság és fikció átfedésbe nem kerül egymással… Első forgatókönyvének sikere ellenére Charlie Kaufman-t (Nicolas Cage) kétségek gyötrik, mind a pályáján, mind a magánéletben. Amikor megbízást kap, hogy a fanatikus orchidea-termesztő, John Laroche (Chris Cooper) valós történetéről szóló, The Orchid Thief című könyvet filmre alkalmazza, a feladat szinte agyonnyomja.
Bár a könyv - látszólag – azt mutatja, ahogy Laroche orchideákat csempész, egy másik szinten a szenvedély megtapasztalásának vágyáról beszél. Ez a vágyakozás valósággal megfertőzi Susan Orlean-t (Meryl Streep), a könyv íróját is, sőt Charlie-nak rá kell jönnie, hogy őt magát is. “Az a legcsodálatosabb, hogy minden virág különleges kapcsolatot alakít ki az õt beporzó rovarral. Egy orchidea a formájával vonz magához egy bizonyos rovart. A párját. A lélektársát. Az semmi mást nem akar, csak párzani vele. Mikor a rovar elszáll, és egy újabb lélektárs virággal párzik, beporozza azt. Sem a virág, sem a rovar nem foghatja föl párzásuk jelentõségét. Honnan is tudhatnák, hogy az õ szerelmük az életet terjeszti? Csak teszik a dolgukat, és közben valami hatalmas és csodálatos történik. Megmutatják nekünk, hogy éljünk.” – mondja a film egy helyütt. Charlie Kaufman úgy ír, ahogy él… nagy nehézségekkel. Ikertestvére, Donald úgy él, ahogy ír… esztelen féktelenséggel. Susan az életről ír… De nem tudja élni az életet. John életéről könyv készült… S a könyvet most filmre alkalmazzák. Egyetlen történet… Négy élet… Ezerféle módon végződhet.

Szombaton 22.45 órakor kerül vászonra a Véres vasárnap.

Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül.
A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éleslövedékeket is bevetnek. A “Véres vasárnap”-on tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.


A Hemóban vasárnap délután két órakor kezdik a Malacka, a hős című amerikai animációs filmet.

Malacka végre a figyelem középpontjába kerül, és barátai, a Százholdas Pagony lakói végre megtanulják, nem kell feltétlen nagyra nőni ahhoz, hogy valaki nagy tetteket hajtson végre. Pedig eleinte Malackának erősen az az érzésre, hogy ezt senki nem hiszi el. Tigris ravasz mézszerző akciójában mindenki fontos szerepet kap, még Füles is része a tervnek, csak Malackának nem jut feladat: túl kicsi hozzá, hogy segítsen.
De amikor eltűnik, a barátai rögtön rájönnek, mennyire hiányzik. Még szerencse, hogy megtalálják a naplóját, és az abban találtak segítségével megkezdődhet a nyomozás. Micmackó és a többiek egy kis rózsaszín, lebegő fülű alakot keresnek: és a nyomok azt mutatják, hogy még egy Egészen Kicsi Állat is végrehajthat Igen Nagy Tetteket.

Este hat órakor a Sikerfilmek sorozatban mutatják be a Johnny English című angol vígjátékot.

Egy bizonytalan világban kevés olyan megbízható tényező akad, mint a Brit Titkosszolgálat. A szervezet világszerte jó hírnévnek örvend profi ügynökei és csúcstechnikájú eszköztára révén, nemzetközi hírszerző hálózatával a becsület egyik utolsó védőbástyája, szolgálatában „az igazság” elszánt oltalmazói állnak.
Így amikor a Titkosszolgálat tudomására jut a Koronaékszerek megbugázásának elképesztő terve, a legjobb ember, a szuperkémek krémének krémje, az Egyes ügynök villámgyorsan megkapja az ügyet. És majdnem olyan villámgyorsan elhantolják hat láb mélyen. A Brit Titkosszolgálat balszerencséjére gyakorlatilag az összes többi rátermett ügynök csatlakozik Egyes ügynökhöz az alvilágban…
Szemét dolog temetésen robbantani. Ki állhat egy ilyen sátáni akció mögött? Talán ugyanaz a beteg elme, aki meg akarja kaparintani a koronát? Így már csupán egyetlen ember marad, akinek esélye lehet megvédeni hazáját, megbosszulni a Titkosszolgálat kiirtását, és leleplezni a szörnyeteget, aki rá akarja tenni mocskos mancsát az egykoron hatalmas brit birodalom örök jelképeire, a Koronaékszerekre.
Színre lép Johnny English. Nem tudja, mi az a félelem. Nem tudja, mi az a veszély. Nem tud semmit.