Kiemelkedő évet zárt tavaly a fennállásának most tizedik évfordulóját ünneplő Continental Teves veszprémi gyára. Az idén ismét a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított TOP 50 listavezetői lettek, és az előző évhez képest három százalékkal növelték árbevételüket is.

– A gazdasági mutatók két leglényegesebb területén kerültünk az első helyre. Így az üzleti tevékenység eredménye és az adózott eredmény kategóriában is az élen állunk – válaszolta kérdésünkre Pápai Tamás ügyvezető igazgató, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt évben 15,2 milliárd forintos árbevételt és 3,6 milliárd forint nyereséget realizált a veszprémi társaság üzleti tevékenységével.

– Tíz éve az ITT telepített gyárat Veszprémbe, melyet Göncz Árpád akkori köztársasági elnök avatott fel. 1998-ban a Continental tulajdonába került a gyár. Milyen változásokat hozott a váltás?

– Már az ITT-időszakban is jól elkülönültek egymástól a termékek. Mi a fékrendszerekhez, a mostani Valeo Autoe-Electric Magyarország Kft. pedig az elektromos kapcsolókhoz gyártott alkatrészeket. Tehát a váltás viszonylag egyszerű volt, mikor az ITT úgy döntött, hogy az autóipari részlegétől megválik. A Continental hosszú idők során a gumiabroncsairól volt híres, ám ma már a gépjármű- fék-, biztonsági- és komfortberendezések területén is rendszerbeszállító.

– Hány neves autógyárnak szállít a cég?

– Szinte valamennyi, az utakon megtalálható autókban fellelhetőek a cég termékei, a BMW-kben, a Volkswagenekben, a Mercedesekben, a Fordokban, a Jaguárokban, de még sorolhatnám a típusokat. A fékberendezések tekintetében a Bosch-sal piacvezetők vagyunk, szinte azonos részesedéssel a világpiacból. E két cég fedi le a piac 60 százalékát, vagyis száz gépjármű közül hatvanban vagy a mi vagy a Bosch fékrendszerei találhatóak. A Continental magyarországi jelenléte jelentős, hiszen a veszprémi gyár mellett Budapesten működik a Continental Temic, melyet elődöm, Horváth Gábor vezet. Ott is autóipari termékeket, a fékrendszerek elektronikus vezérlését és komforteleketronikai alkatrészeket gyártanak. Sőt napjainkra hazánkban a Continental AG már öt többségi tulajdonú társasággal képviselteti magát.

–Veszprémben és a megyében – nemcsak az eredményei alapján – az egyik legjelentősebb cég az Önöké. A gazdasági prosperálás mellett a tudományos életben, a kutatásban is fontos szerepet játszanak, hiszen a Veszprémi Egyetemmel komoly kapcsolatot alakítottak ki az évek során.

– Így igaz. Többek között a szoftverfejlesztés területén működünk együtt, másfél éve közös anyagvizsgálati laboratóriumot hoztunk létre, ahol az oktatás céljait is szolgálva a gyár területén végre nem hajtható speciális vizsgálatokat, méréseket, elemzéseket végzünk. Emellett a hulladékgazdálkodás területén dolgozunk együtt, valamint lehetőséget adunk veszprémi egyetemisták közül jónéhányannak, hogy nálunk készítsék a diplomamunkájukat. A nálunk szerzett tapasztalatokkal gazdagíthatják tudásukat. Sok fiatal munkatársunk friss diplomásként jött a Veszprémi Egyetemről hozzánk, magam is így kerültem a vállalathoz.

– Két-három éves múltra tekint vissza ez az együttműködés. Kézzelfogható eredménye van-e?

– Több szoftver-fejlesztési feladatot végeztünk már el közösen, valamint a vállalatunk által gyártott termékek vizsgálatánál, elemzésénél lényegesen gyorsabban és precízebb eredményre jutottunk az együttműködés segítségével. Nyilván vannak még olyan területek, ahol az együttműködés keretében további közös eredményeket érhetünk el.

– Gondolom, ez az anyacégnek is elnyerte a tetszését. Apropó, a fejlesztések területén igénybe veszik a veszprémi gyárban felhalmozott tudást?

– Igen, mivel a veszprémi telephely mindig kiemelkedő volt több tekintetben is a vállalatcsoporton belül. Így van ez akár a minőség, akár a fejlesztési központ esetében. A Continental AG napjainkban stratégiai termelési és kutatás-fejlesztési központként kezeli Magyarországot.

– Számtalanszor éri vád a multinacionális vállalatokat, hogy az olcsó munkaerő, a nagy adókedvezmény miatt telepednek le hazánkban, s nem megfelelő szinten foglalkoztatják a kvalifikált hazai munkaerőt. Hogyan látja ezt a kérdést?

– Való igaz, hogy a “multik” stratégiájában fontos szerepet játszik, hogy alacsony költségű országban, térségben kezdjék meg tevékenységük bővítését. Elsődleges szempontjuk, hogy a minőség megtartása mellett a költségeiket csökkentsék, valamint, hogy gazdaságosan működjenek és minél több profitot termeljenek. Ennek első lépése a bérmunka. Ez így volt nálunk is. Vállalatunknál az évek során a vállalati kultúra fejlesztésén, a minőségi munkavégzésen, a gazdasági eredményeken és a magyar műszaki értelmiség felkészültségén keresztül elértülk, hogy kutató-fejlesztő bázist hozhattunk létre, ahol napjainkban közel 70 fős fejlesztési csoport működik. Mintegy hat éve kezdődött ez a minőségi fejlődés, akkor éreztük, hogy a tulajdonos nemcsak bérmunkában számít ránk.

– Az autóipar napjainkban dinamikusan fejlődik. Milyen lehetőségeket lát a jövőben?

– Három évvel ezelőtt 10-12 millió kerékszenzort gyártottunk, jövőre ezt több mint 20 millióra szeretnénk növelni. De említhetném, hogy két új termékünk, a szabályozó tekercs, valamint egy újabb érzékelő gyártását kezdtük meg néhány hónapja.

– A dinamikus fejlődés a munkahelyek számát is növeli az elkövetkezendőkben?

– Tavaly év végén 877-en voltunk, ez a létszám jelentősen nem nő, mivel a volumennövekedés létszámigényét hatékonyságunk javításával fedezzük.