Városunk egyik legismertebb intézménye az Állatkert, évente több tízezer ember látogatja, fekvése, környezete szempontjából egyedülálló hazánkban, s most már nem csak a múltra lehetünk büszkék, hanem az állandó fejlesztésekre is. A fokozatosan megújuló Állatkertben szombaton adták át a Regionális Természetvédelmi Mentőközpontot.

Az Állatkert szombati programjában a Mentőközpont átadása mellett az új Kittenberger Kálmán Emlékkiállítás megnyitása is szerepelt. Dr. Praznovszky Mihály, a Megyei Könyvtár igazgatója köszöntőjében arról a gyűjtő Kittenberger Kálmánról emlékezett meg, aki 60.000 darabos gyűjteményt hagyományozott hazánkra, akinek nevét 40 állatfaj őrzi (természetesen a latin elnevezésekben), s akit Afrikában élete végén „Öreg Úrnak” hívtak, csakúgy, mint az idős, bátor oroszlánokat vagy elefántbikákat. A tárlat végigkíséri Kittenberger Kálmán afrikai gyűjtőútjait, reális és egyben egzotikus képet festve a 20. század elejének Afrikájáról.

A kiállítás megtekintése után a közönség előtt megnyitotta kapuit a Regionális Természetvédelmi Mentőközpont és Bemutató, mely a hajdani kisszafari területén található, a kenguru kifutóval szemben kezdődik, végigvezet a fenyővel borított hegyoldalban, és a végén egy hídon keresztül térhetünk vissza a nagymacskák ketreceihez. A létesítmény a Központi Környezetvédelmi Alap 12 milliós támogatásából valósult meg.

Megnyitójában dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter (a budapesti állatkert egykori igazgatója) a mentőközpont létrehozását üdvözölve elmondta, az új sétaút legfőbb értéke, hogy megpróbálja az emberek számára közelebb hozni a természetet, értékeit kézzelfoghatóvá tenni, megismertetni. A természetvédelmi mentőhely pedig lehetőséget ad arra, hogy az állatkert a természetvédelmi mentőmunkát saját eszközeivel minél teljesebben szolgálja. Véleménye szerint csak akkor korszerű egy állatkert, ha a természetvédelem számára hasznos, ha megfelelő oktatómunkával szolgálja a nagyközönséget, ha tudományos értékeket is képes létrehozni. Nagy örömünkre szolgálhat az a tény, hogy a veszprémi állatkertben – a miniszter úr szavaival: – „egy új jövő bontakozik ki”.

A megnyitott sétaúton kihelyezett táblák segítségével megismerkedhetünk a Bakony flórájával és faunájával, a bakonyi famegmunkálás történetével, eszközeivel és folyamatával. A mentőközpontnak csupán egy kis része nyitott a látogatók előtt, de ennek természetesen tudományos okai vannak. Ahogy azt újságunknak Endrédi Lajos, az állatkert munkatársa elmondta, az állatkertbe leginkább sérült madarakat hoznak be a jószívű látogatók, így a mentőközpont kialakításakor a leginkább a szárnyas jószágokra koncentráltak. A beérkezett állatok esetében el kell dönteni, hogy azok alkalmasak-e a szabadon engedésre, avagy annyira megszokták már az ember jelenlétét, hogy alkalmatlanok a szabad életre. Azok a madarak, amelyeket nem engednek szabadon, a külső – a vendégek által is látható – röpdébe kerülnek. A sérült, a természetbe visszaengedhető állatok először ládákba kerülnek, ahol megfigyelés alatt állnak, később a mentőközpontban található forfa épületben lévő belső röpdéknek lesznek lakói, ezek után kerülnek ki a látogatók elől elzárt külső röpdékbe. A folyamat lényege az, hogy lehetőség szerint ne szokjanak hozzá az ember jelenlétéhez, s teljesen vadon lehessen őket visszaengedni természetes környezetükbe.

Dióssy László polgármester beszédében elmondta, hogy az önkormányzat ez előző évek támogatásainak többszörösét költi az Állatkertre, a Területfejlesztési Tanácstól az Állatkert 25 millió forintos támogatást kapott, s egyre több cég és magánszemély érzi fontos ügynek az intézmény megsegítését. Polgármesterünk szerint ez az összefogás lehet a siker záloga.

Ezek után Sigmond István, az Állatkert igazgatója átadta a Kittenberger Emlékplaketteket azoknak a külső támogatóknak, segítőknek, barátoknak, akik elmúlt években tanújelét adták annak, hogy az Állatkertet önzetlenül, hittel szolgálják. Emlékplakettet kaptak: Somody Zsuzsanna újságíró, Oláh Zoltán opertőr, Hernád Sándor vállalkozó, a Morello KFT, a Tesco áruház, az OTP Bank Közép-dunántúli Igazgatósága és Kozák Attila festőművész. Az Állatkert munkatársai közül kitüntetést kapott: Ács László Péter, Németh Zoltán és Pintér Júlia.

Dióssy László a város nevében elismerő oklevelet adományozott az alábbi támogatóknak: Dózsavárosi Nyugdíjas Klubnak, a Madártani Egyesület Veszprémi Csoportjának, a Flóratop KFT-nek, a Nestlé Hungária KFT-nek, a Csalán Környezet- és Természetvédelmi Egyesületnek, a Dózsa György Általános Iskolának, valamint a MALÉV Air Cargonak és Pro Meritis díjjal tüntette ki Bárdossyné Stollár Klárát, az Állatkert művelődésszervezőjét.

Az idén 45 éves Állatkertben természetesen nem fejeződtek be a fejlesztések a medvekifutóval és a Természetvédelmi Mentőközponttal, a következő lépés a párduckifutó és a flamingóház megújítása lesz.