A demokrácia útvesztőjébe jutott Veszprém és további 174 megyei település azzal, hogy bár milliárdos támogatást nyert el az Európai Uniótól a korszerű hulladékgazdálkodás kialakítására, ám az új lerakó megépítése mindenütt lakossági tiltakozásba, vagy ha abba éppen nem, akkor törvénybe ütközik.

Több éves előkészület után ez év tavaszán a Veszprém megye 175 települése által létrehozott konzorcium a térség korszerű hulladékgazdálkodásának kialakítására jelentős támogatást nyert az Európai Unió ISPA Alapjából. A beruházás 6,5 milliárd forintba kerül, 50%-át az Európai Unió ISPA Alapja finanszírozza, amihez a magyar kormány további 40%-ot ad, s a fennmaradó 10% önrészt a projektben résztvevő települések fizetik ki két év alatt, lakosságszám arányban. A több felmerült, szakmailag támogatott, majd a helyi lakosság és önkormányzat által elvetett helyszín (Mencshely, Királyszentistván, Litér, Nagyvázsony, Ajka) után végül úgy tűnt, Veszprémben épülne fel a térség új és korszerű hulladéklerakója. A projekt gazdája látva, hogy mindenütt meghiúsul a lerakó elhelyezése, hiszen egyetlen önkormányzat sem fogadja be, “feláldozta magát”, azaz saját határában talált alkalmas helyszínt a kommunális beruházásra.

A terv ellen azonban a megyeszékhelyen is hatalmas lakossági tiltakozás indult, amit főként a politika gerjesztett az önkormányzati választások előtti kampány során. Veszprém két, a majdani beruházás helyszínének szomszédságában lévő városrészén (Jutas-puszta és a volt orosz laktanya) élők nem akarják, hogy közelükben épüljön fel a térség hulladéklerakója. A lakók már a beruházás helyszínének kihirdetést sem tartották elegendőnek. Mazák György ISPA tanácsnok állítja, hogy soha semmit nem titkoltak el a tárgyban, minden, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyet nyilvánosan kezeltek. Úgy látja azok, akik a leghevesebben tiltakoznak a beruházás ellen, nem kíváncsiak sem a szakértőkre, sem a konzorciumi vezetésre, legkevésbé pedig a városvezetőkre. Egy-egy lakossági fórumon olyan indulat uralkodott, ahol esély sem volt a szakmai párbeszédre, vagy kulturált vitára. A lakók ellenérvei között azért van olyan is, amit még a projektet képviselő városi tanácsnok is elfogad. Időközben ugyanis mindkét lakóövezetet jelentős bűzhatás érte a szomszédos szennyvíztisztítótelep fejlesztése következtében, ami ráadásul hónapokig elhúzódott. Ez elijesztette a környéken élőket attól, hogy egy újabb kommunális beruházáshoz adják beleegyezésüket. Mindenek előtt azt várnák el a várostól, hogy nevezze meg a beruházás kivitelezőjét, és a lerakó majdani üzemeltetőjét, akik vállalják a felelősséget a lakók nyugalmáért, és akik megfelelő referenciákkal rendelkeznek ilyen beruházások terén.

A kivitelezőket azonban közbeszerzési eljáráson választják majd ki s nem is a város, hanem az unió szakemberei – tudtuk meg az ISPA tanácsnoktól, aki lapunknak ígéretet tett arra, hogy csakis olyan kivitelezővel és üzemeltetővel kötnek majd szerződést, aki megfelelő referenciákkal bír a hulladékgazdálkodás területén. A felelősséget maga a beruházás gesztora, Veszprém megyei jogú város önkormányzata vállalja magára – jelentette ki Mazák. Több lakossági fórumon felvetődött az is, hogy rendezzenek népszavazást a kérdésben, ám az a jogszabályok szerint, csakis véleménynyilvánító és nem ügydöntő lehet. Ráadásul csakis a város egészében lehet bármilyen tárgyban népszavazást kezdeményezni. A városi képviselőtestület bár annak idején megszavazta a beruházást, a térség lakóinak heves tiltakozásai miatt a kijelölt helyszínre vonatkozó területrendezési módosításról őszre halasztotta a döntést.

Mazák Györgytől megtudtuk, hogy a konzorcium egy 21. századi, még idehaza is újdonságnak számító hulladéklerakót kíván Veszprém szélén felépíteni. Működése nem járna szaghatással, valamint semmilyen környezetszennyező, vagy -károsító tevékenységgel. Korszerűbb lenne még a bécsújhelyinél, amelynek megtekintésére lehetőségük volt a veszprémieknek. A térségben teljes körű szelektív hulladékgyűjtés valósulna meg, így csakis az újra nem hasznosítható anyagok jutnának a lerakóra, amit pedig szigorú előírások alapján működtetnek, s naponta letakarnak. Ha nem Veszprémben épülne meg a hulladéklerakó, a város szemetét máshová kellene elszállítani, s az a hulladékdíjat is jelentősen megnövelné.

A tanácsnok szerint, egyet tudomásul kell venni, Veszprém hulladéklerakója hamarosan betelik, s ha a város megbuktatja az ISPA pályázatot azzal, hogy határidőre nem tud helyszínt felkínálni, akkor azt a pénzt és lehetőséget bukja, illetve szalasztja el, amit egy korszerű hulladéklerakó megépítésére kapna. A város szemetét azonban továbbra is el kell helyeznie majd valahol. Az Európai Unióban pedig jogszabályok kötelezik a településeket a szelektív hulladékgyűjtésre, ami alól a csatlakozás után Veszprém sem tud kibújni. Ha most pályázati pénzből nem vállalja a beruházást a város, akkor pár éven belül saját forrásból, a veszprémiek pénzéből kell majd mindezt megoldania. Ezt a lehetőséget tehát nem szabad elszalasztani – jelentette ki határozottan a tanácsnok.

Az ISPA pályázatban szereplő határidők és helyszínek ma még módosíthatók, de nem a végtelenségig. Az idén azonban mindenképpen döntenie kell a városnak. Az erős lakossági tiltakozások hatására az önkormányzat egy új helyszínt helyezett kilátásba, a jelenlegi hulladéklerakó szomszédságában. Mazák György úgy véli, hogy amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik a régi helyszínen a hulladéklerakó folytatását, akkor az lakossági szempontokból is jobb volna. Ehhez azonban módosítatni kellene azt a környezetvédelmi rendeletet, amely kimondja, hogy nyílt karszton nem épülhet új hulladéklerakó. Bár természetes szigetelésről nem lehet szó, hiszen nyílt karszton van a kiszemelt terület, a kivitelező dupla szigeteléssel meg tudná óvni a város vízbázis készletét. A módosítást még a személycserék előtt kezdeményezte a városvezetés a környezetvédelmi minisztériumnál.

Népszabadság