Vándorfi Lászlóval, a Pannon Várszínház ügyvezetőjével a színház nyári évadjáról, a lehetőségekről és a nehézségekről beszélgettünk.

Index: – Hogyan alakul a Pannon Várszínház nyári programja, a tavalyihoz képest milyen újdonságokkal találkozhatunk?

V. L.: – Idén nyáron két új bemutatóval várjuk a tisztelt publikumot, és emellett a Pál utcai fiúk című sikeres darabunkat játsszuk újra. A Pál utcai fiúk mögött van már 21 kőszínházi előadás, ami a lehetőségeket tekintve – elég nehezen tudunk mozdulni vele a sok gyerekszereplő miatt – nagyon nagy dolog. Örülök, hogy a nyárra is visszahívták Balatonkenesére, itt lesz az előadás búcsúztatója július 17-én. A darabot előtte még Nagyvázsonyban, a Zichy –kastélyban adjuk elő július 10-én.

Index: – Mit kell tudnunk az új bemutatókról?

V. L.: – A Drakula régi-régi tervünk, és most végre sikerült összehozni az előadást. Legelső elképzelésünk az volt, hogy a Sümegi Várban visszük színre, maga a vár lett volna a díszlet, kihasználva összes adottságát, de végül ez nem tudott összejönni. Hosszas gondolkodás után Krámer Györggyel arra jutottunk, hogy ezt a témát leginkább a táncszínház eszközeivel tudjuk megjeleníteni, egy kicsit visszanyúlva ahhoz a hagyományhoz, amit a Fausttal és a Dekameronnal kezdtünk el. Az előadásban a Nemzeti Táncszínház lesz a partnerünk, ami azért érdekes, mert most működünk együtt egy egész tánc-társulattal. A promóciós bemutató előadást nagy sikerrel június 20-án tartottuk a Budai Várban. A premier július 4-én, pénteken volt a várpalotai Thury-várban, ezek után a darabot játsszuk Nagyvázsonyban, Veszprémben és Szentendrén, a Skanzen Amfiteátrumában.
A másik új darab, a Légy jó mindhalálig saját produkció, hiszen szinte már állandó színészekkel, munkatársakkal, gyerekekkel hoztuk létre. A két főszereplő – akik a szerepet felváltva fogják játszani –, Tasner Levente és Nagy Bendegúz régi barátok, mindketten benne voltak már a Pannon Várszínház legelső produkcióiban.

Index: – Nem lehet könnyű egy regényt színpadra vinni!

V. L.: – Egy létező adaptáció alapján alkottuk meg az előadást, Miklós Tibor, a Rockszínház egykori művészeti vezetője írta a dalszövegeket, a prózai jelenetek pedig az eredeti Móricz szövegrészleteket veszik át. A zenét Kocsák Tibor zeneszerző, karmester, egyetemi tanár írta. A darab premierjére július 25-én Veszprémben kerül sor.

Index: – A helyszíneket ismerve (Várpalota, Veszprém, Balatonkenese, Nagyvázsony, Szentendre) felmerül bennem a kérdés, hogy a Pannon Várszínház miért nem jelenik meg hangsúlyosabban a Balaton partján?

V.L.: – Bármennyire szomorú, az északi partnak jelen pillanatban csak alkalmi játszóhelyei vannak, ezek komolyabb infrastruktúrával nem rendelkeznek – fény, hang, öltözők stb. A Balatonfüreden a vasút mellett található szabadtéri színpad bizony elég elhanyagolt. Próbálkoztunk már ott helyszínt kialakítani, de túlságosan nagy beruházás lenne, emellett pedig elég kellemetlen, amikor megérkezik a balatoni gyors, ami követlen a színpad „mellett” fut el… Nagyon régi tervünk, hogy Balatonfüreden valahol felléphessünk, s ez Bóka polgármester úr támogatásával előbb-utóbb meg kell hogy valósuljon.

Index: – A sümegi várral mi a helyzet?

V.L.: – Annak idején Papp Imréékkel együtt kezdtük a vár üzemeltetését, ez hosszú évekig működött is, ám a mögötte álló intézmény, a Sümegi Várszínház idővel megszűnt. Évente újra és újra felmerül a gondolat, hogy színházi előadásokat kellene rendezni Sümegen. Ennek két lehetősége lenne. A vár alatt elkészült egy amfiteátrum, akár az is használható, de ami fantasztikus helyszín, az maga a Vár, ám ennek hasznosítása bizony nehéz kérdés. Vagy Papp Imre venné meg a produkciónkat, ami neki – az anyagi vonzatokat figyelembe véve – nem üzlet, az pedig, hogy mi ingyen kapjuk meg a várat, csupán illúzió.

Index: – Hogyan került a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum amfiteátruma a helyszínek közé?

V. L.: – Tavaly mi nyitottuk a Parasztbibliával az amfiteátrumot, ami folytatja a klasszikus görög színházak tradícióját. A helyszín rusztikus, s annyiban népi, hogy csak természetes anyagból épült. Kiváló akusztikával rendelkezik, nagyon hangulatos, csodálatos helyszín. Örülök, hogy idén is meghívást kaptunk ide, s a Drakulával képviseltetjük magunkat Szentendrén.

Index: – Mi lett a fehérvári előadásokkal?

V. L.: – Székesfehérváron minden évben játszottunk, de ott épp mostanság zajlik le a vezetőváltás, azaz épp a nyárnak nem lett „gazdája”, így sajnálatos módon ez a nyár fehérvári fellépés nélkül telik el.

Index: – Ha jól tudom, a Pannon Várszínházat meghívták Kanadába is.

V.L.: – Valóban határozott meghívásunk van a Gizellával és a Kinizsivel, akár együtt, akár külön-külön is. Torontóban augusztus 21. és 26. között zajlik egy nemzetközi kulturális fesztivál, aminek gerince lehetett volna a mi előadásunk. Már a díszletek, jelmezek súlyát egyeztettük, mikor az iraki háború és az atipusos tüdőgyulladás-járvány keresztülhúzta a számításainkat. A meghívást természetesen nem vonták vissza, ám egy évet kell öregednünk ahhoz, hogy a tengerentúlon is láthassák a Pannon Várszínház előadásait.