Tegnap este volt minden finomság a Feszten, Rozsnyói-Dés-Sós, Lecso & Lovasi, Butykos zenekar… Volt miből válogatni, nekem a jazz, meg a Butykos jutott…

Röpke 45 perces késéssel kezdett el zenélni a Rozsnyói-Dés-Sós trió. Tudom a „kis-Désről”, hogy mindig az „igényes” – és itt beköszön a kérdés: kinek mi az… – zene felé nyúlkál, tudtam azt, hogy amit hallani fogok, az jó lesz. Így is történt, nem csalódtam. Kellemes jazz cseppeket élvezhettek azok, akik tegnap este a Reider színpadnál sátoroztak le. „Nyugvó” iszogatás közben lehetett lubickolni ebben a zenei csemegében, amellyel „amúgy hétköznap” alig lehet találkozni városunkban. Most meg az utcán „hevert”. No komment, egyszerűen „faszák”…

Aztán ahogy közeledett a 22 óra, elkezdett mászkálni bennem a kisördög… Az Óváros térre kell mennem. Butykosékhoz, akik minden áldott este csodát teremtenek. Nálam már elnyerték a „Fesztivál-díjat”, belopták magukat a szívembe. Ez a négy srác – made in Kecskemét és környéke – alpárian jók. A közönség rezdülését is figyelő muzsikusok a népzenén át, a bluesig, a tangón át az aktuális slágerekig mindent játszanak. (Alapvetően népzenét muzsikálnak... csak a fesztivál-feeling végett sétálnak át más „zenei-utakra”.)

Közvetlen kontaktot tartanak a közönséggel, humor-bonbonokkal lepik meg a gyanútlan szemlélődőt, a kívánságokat pedig azonnal teljesítik. Olyan atmoszférát teremtenek, amiből az ember nem tud, és nem is akar menekülni, akárhogy is szeretne. Kollektív táncra és dalolásra ingerlik az embert, valamint fesztelen-derűre.

És ehhez, elég egy gitár, egy bőgő, egy harmonika, és egy hegedű. Valamint zenei zsenialitás és hihetetlen lazaság.

Mint minden este, tegnap is a bevált recept szerint működtek: éjfél után „lejöttek a kőre”, s régen átélt „über-hangulattal” töltötték meg a teret. Le merem írni, hogy ilyen „őszinte” jókedv, mint amilyen ennek a hétnek az estéin lakozik „ciánozott” terünkön, még nem volt, és valószínű nem is mostanában lesz a macskaköveken.

Az általuk átnyújtott élmény-csomag bőven kárpótol a másnapi munkahelyi-kóma miatt. Bár még alszom, és valószínű egész nap nem leszek másra képes, tudom, hogy 22 óra körül újra motozni fog bennem az Ördög, kézen fog, és elvisz az Óváros térre.