Az Igen Mélyen Tisztelt Ház megszavazta a kórháztörvényt a szakmai szervezetek feltűnően élénk ellenérzései mellett, szabad a pálya, vehetek kórházat, üzemeltethetem, ez jó buli!

Először is úgy gondolom, kirúgok minden orvost, mert ők nem gazdaságosak, meg amúgy is mindenbe beleszólnának. Ne adj’ isten még meggyógyítanának valakit, aztán az OEP nem tejel. Utána kötök a haverommal egy üzletet, akinek érdekeltségei vannak az egyik gyógyszergyárban, csak az ő gyógyszereiket használjuk mindenre, persze százalékot kapok. A másik haverom temetkezési vállalkozó, vele exkluzív szerződést kötök, mi szállítjuk neki a temetni valót, ő leszámolja a suskát.

De a legnagyobb buli magában a gyógyításban van. Ha behoznak egy beteget, megkérdezzük a családot, mennyit ér nekik, ha nem gyógyul meg. Ha kicsi az ígért összeg, megmondjuk mennyit ígért a beteg a gyógyulásért: az erősebb ajánlatú kutya baszik. És dől a lé. Hajléktalanokat koszt + kvártélyért megműtenénk, minden héten kétszer, bárányhimlő vírust postáznánk minden oviba, suliba, rozsdás szögeket szórnánk minden strandra, lenne beteg, lenne pénz.

Csak egy valamire kéne (de arra kurv…ra) vigyázni: nehogy megbetegedjünk.